Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)

Tanulmányok Szabolcs, Szatmár és Bereg megyék múltjából - Reszler Gábor: Rétközi települések néhány tér- és társadalomszerkezeti jellemzője a 20. században

RÉTKÖZI TELEPÜLÉSEK NÉHÁNY TÉR- ÉS TÁRSADALOMSZERKEZETI JELLEMZŐJE A 20. SZÁZADBAN Ebben a tisztelgő írásunkban a rétközi települések tér- és társadalomszerkezeti kutathatóságának lehetőségeit kívánjuk bemutatni, illetve néhány, a tárgykörbe tartozó megállapítást megelőlegezni. A társadalom térhez való viszonyának, valamint az egyes társadalmi rétegek térbeli elhelyezkedésének vizsgálata olyan kérdéseket vet fel, amikre a történettudomány a rokon tudományok módszereire és megállapításaira támaszkodva kereshet választ. Elsősorban a történeti földrajz és a néprajz szolgálhat jól hasznosítható adalékokkal, de a szociológia és az antropológia tudományának eredményeiből is meríthetünk. Gondolatébresztő adalékokkal szolgálnak a térszerkezetet alakító mérnökök, a településfejlesztés, rendezés szakembereinek megállapításai. Utóbbiak természetesen elsőrendűen a településeket, mint a társadalmi-gazdasági folyamatok technikai keretét adó térbeli-fizikai környezetet helyezik elemzéseik középpontjába.

1 Ami a társadalmak térbeli elhelyezkedésének színtereit illeti, az európai fejlődés jellemzője az államkeret meghatározó léte. A 19. században kontinensünkön a fejlődés folyamata a nemzetállamok térnyerésével, a birodalmak visszaszorulásával járt együtt. Ezen államhatárokon belül helyezkednek el a nagyobb, kisebb régiók településeikkel a maguk ugyancsak történetileg kialakult és folyamatosan változó hierarchiájával. „Az európai civilizáció, sőt az összes civilizációk, minden gazdasági, társadalmi, kulturális különbségek és módosulások ellenére, három települési formával töltik ki a táj különböző lehetőségeit. A magányos szállás, a falu és a város ez a három településforma. "

2 A klasszikus értelemben vett urbanizáció a polgári átalakulással párhuzamosan a nyugat-európai régióban teljesedett ki, míg „Köztes-Európában" valamint a kelet-európai régióban a városfejlődés csak részleges maradt, hátterében a társadalmi átrétegződés megkésettségével, ellentmondásosságával. A polgárosodással átrétegződött társadalom térbeli elhelyezkedése a településeken belül legalább annyira érdekes, mint az egyes regionális településcsoportok tekintetében. A gazdasági és társadalmi változások térbeli lenyomatai egymás mellett is létezhettek, ahogyan azt J. B. Priestley angol író 1934-ben megjelent Angol utazás című müvében megörökítette. Három Angliáról írt, nevezetesen az ősi kastélyok és udvarházak zöld, békés vidékeiről, a 19. században épült kormos és hanyatló iparvárosok Angliájáról, 1 KOSZORÚ Lajos: Térszerkezet-alakítás és városfejlesztés, 2000/2. Budapesti Negyed 28. http://www.bparchiv.hu/ magyar/kiadvany/bpn/28/koszoru.html (a továbbiakban KOSZORÚ, 2000.) 2 ERDEI Ferenc: Magyar falu. Bp., 1974. 19.