Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)

Tanulmányok Szabolcs, Szatmár és Bereg megyék múltjából - Reszler Gábor: Rétközi települések néhány tér- és társadalomszerkezeti jellemzője a 20. században

végül a 20. században emelt csillogó irodák és nagyáruházak világáról. Ezekhez a térben jól elkülönült „világokhoz" meghatározó jellegű társadalmi rétegek kötődtek a vidéki arisztokráciától a nagyüzemi munkásságon át a középosztályosodott modern városi társadalomig. A történettudomány által elemzett vertikális társadalomszerkezet mintegy horizontális leképezését találjuk a régiókban, illetve az egyes településeken belül. A társadalmat alkotó egyén, valamint a nemzedékek térbeli vizsgálata azonban nagyon bonyolult, összetett feladat. A folyamatosan mozgásban lévő teljes társadalom térbeli elmozdulásainak monografikus elemzése szinte megvalósíthatatlan, ezért a tér- és társadalomszerkezeti változások vizsgálata inkább a mikrotörténeti kutatás tárgyköre lehet. Az egyes helyett a családban a különöset kell a kutatónak megtalálnia, és sokoldalról nyert adatok birtokában nemzedékeken át nyomon követni a térbeli és társadalmon belüli elmozdulásokat, hogy azután a megállapításokból kiolvashatók legyenek a tér- és társadalomszerkezet közötti összefüggések. Már ha vannak ilyen összefüggések. Dávid Cannadine brit történész igen pesszimista e tekintetben.

4 A 19. századi városok lakóhelyi differenciálódásáról, a térformákról és a társadalmi alakzatokról szóló tanulmányában arra a megállapításra jutott, hogy nincs összefüggő elmélet, amelyik magyarázná a társadalmi osztály és a térbeli szegregáció közötti kapcsolatokat. Csak különféle hipotézisek keletkeztek részletkutatásokra támaszkodva, de a feltevések olyan ellentmondásosak, hogy valójában egymást kizárják. Feltette a kérdést: milyen irányban kell elindulni, hogy a téma átfogó elméletéhez jussunk? Ezzel kapcsolatban négy elméleti következtetést rögzített. Először is megfontolandónak tartja, hogy nincs is semmiféle kapcsolat a térbeli és a társadalmi tagozódás között, nem áll fenn közöttük semmiféle irányban oksági kapcsolat, ennek következtében erről elmélet sem alkotható. „ Valójában nem igazán tudjuk, hogy mi a lényeges az urbanizáció folyamatában, ha van egyáltalán ilyen, amely összekapcsolja a térbeliséget a társadalmi tagoltsággal. " 5 A második feltevése szerint lehetséges összefüggés a térbeli és a társadalmi alakzat között, ez azonban nem túl jelentős. „Kijelenthető, hogy a munkahelyen kialakuló termelési viszonyoknak bármikor nagyobb a szerepük az osztálytudat létrehozásában, mint a lakóhelyi térformák bármely rendszerének, vagy hogy az olyan dolgoknak, mint a topográfia, sokkalta fontosabb a szerepük a városi térszerkezet meghatározásában, mint az osztálytudat fizikai értelemben megnyilvánuló működésének. A következmény megint csak az, hogy a térbeli és a társadalmi geometriát összekötő elmélet keresése nem is igazán fontos vállalkozás. "

6 Harmadik lehetőségként azzal számol Dávid Cannadine, 3 PRIESTLEY, John Boynton: An English Journey (Angliai utazás). New York és London, 1934. 336. 4 CANNADINE, David: A 19. századi városok lakóhelyi differenciálódása; a térformáktól a társadalmi alakzatokig. In: A modern város történeti dilemmái. Szerk. Gyáni Gábor. Debrecen, 1995. (a továbbiakban CANNADINE, 1995.) 63-73. 5 Uo. 71. 6 Uo.