Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)

Tanulmányok Szabolcs, Szatmár és Bereg megyék múltjából - Láczay Magdolna: A szabolcsi nemesség társadalmi tagozódása a 19. század első felében

készült catastrum, amely a települések rendjében felsorolta a privilegizáltakat. Majd ha­sonló okból 1847-ben újból elkészítette ezt a megye, és az összeírok előtt a felvetteknek igazolniuk kellett a nemességüket, ami legtöbbször a többiek egybehangzó vallomását je­lentette csupán, de akit ez évben felírtak, azt a megyebeliek nemesnek fogadták el. Sok­kal többről nem is vallanak, mert csak elvétve vannak a nevek mellett más információk. Annál többről szólnak a forradalom győzelme után készített nemzetőri összeírások, vala­mint a választási névjegyzékek. Itt már nemcsak nemesek szerepelnek, de ok is. Elképzelésem szerint ezek az összeírások, mivel közel azonos korból valók, egy-egy településhez is köthetők, megmutathatják, hogy a polgárosodást elindító években hányan tartoztak ahhoz a rendhez, akik a régi jogot még nem tudták vagy nem akarták más kate­góriával felváltani, illetve, milyen maradt az arányuk a megújult közéletben. A négy összeírás adatainak összevetését a számítógépes adatkezelés könnyítette, amit egy dBase III Plus relációs programmal oldottam meg. A programot csak a nagy adatbázis adatainak egymáshoz való viszonyítására akartam használni, arra hogy az egyes települések neme­seinek száma miként alakult, de a nemzetőri és a választási névjegyzék kiegészítő infor­mációi szintén összesíthetőek voltak általa. Sajnálattal kellett megállapítani, hogy nem le­hetett a források hiányosságait más, kiegészítő forrásokból javítani. A következő, immár feldolgozási probléma, hogy a gépi adatkezelés megkívánja az egységesítést, és ennek so­rán elvész olyan fontos dolog is, hogy egyik összeíró a nemeseket abc rendben vette a lis­tára, míg a másik a házuk sorrendjében. Utóbbi nyilván más feldolgozáshoz is bázisul szolgálhat. Ennek ellenére jól megfigyelhetőek lettek a megyén belüli eltérések, további kutatást indokoltak, ha az időben közeli két összeírásnál egy-egy település esetében nagy eltérés volt található. Ilyenkor nem feltétlenül a fennmaradt forrás hiányos, hanem az összeírok szempontjai voltak mások, és annak akár két éven belül is lehettek eltérő ered­ményei. Fényes Elek szinte ezzel egy időben felvett statisztikáit viszonyíthattam az adat­sorokhoz, amelyek alapján ismert lett az a tény, hogy a szabolcsi nemesség nagysága a megye egyéb jogállású lakosságához viszonyítva országosan kiemelkedő, de az összeírá­sok szerint még nagyobb volt, mint a Fényes Elek által publikált. A tények megerősítet­tek abban, hogy a forradalom időszakában Szabolcs nemessége nemcsak nagyobb lélek­számú volt az eddig ismertnél, hanem az eseményekben való nagy létszámú részvételét feltehetően céljai jövőképe befolyásolta. Utóbbiakhoz nem tudtam közelebb jutni a kvan­titatív elemzéssel, de sokat segített abban, hogy a megyén belül modellezhetővé vált a re­formok, a törvények eltérő értelmezése. *** A Szabolcs megye nemesi társadalmának bemutatására vállalkozó dolgozat a felvilágoso­dás, a polgári eszmerendszerek megjelenésétől a forradalom győzelméig vezető fél évszá­zados időt nem monografikus igényű feldolgozással mutatja be. A nemesi rend

Next

/
Thumbnails
Contents