Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)

Tanulmányok Szabolcs, Szatmár és Bereg megyék múltjából - Bene János: Polgár 1848-1849-ben

akkor hétköznap is dobszóval össze kell hívni a népet. Ezen határozat előzménye az volt, hogy mivel az addig fennállott Communitas megszűnt, s a nép „a közügyekbeni tanácskozás, s befolyhatástóli elvonását tovább tűrni nem akará ", s a közügyekbe való beleszólást igényelte.

6 Még egy fontos döntést hozott ez a népgyűlés: az évek óta tartó úrbéri per befejezését sürgették, hogy a sikeres lezárás után a földet bíró és földnélküli nép között a közbéke helyreálljon.

7 Erre a közbékére mind a mezővárosnak, mind pedig az országnak nagy szüksége volt! Május 4-én Deák Ferenc igazságügyminiszter küldött levelet Kallóba arról, hogy Polgáron Szabó Ádám és Pöstényi Gáspár mozgolódnak, s mint a város meghatalmazottjai írásban fordultak hozzá, felpanaszolva, hogy a várost kiváltságaitól erőszakosan megfosztották és a lakosokat önkényesen és kegyetlenül megbüntették. Deák elrendelte az ügy kivizsgálását. A megye május 22-én Elek Mihályt, Zoltán Mihályt, Uray Tamás tiszti ügyészt és Kállay Ubul főszolgabírót küldte ki, de jelentésük nem található az iratok között.

8 Május 12-én Polgáron a bírák és a két jegyző részvételével tanácsülést tartott a mezőváros vezetősége, ahol Polonkai Gábor ügyvéd előadta, hogy a város határa már 29 éve rendezetlen, s ez az oka a nép szegénységének is. Az egri káptalan most azt az ajánlatott tette, hogy felezzék meg a határt. Ezt a lehetőséget nem szabad elmulasztani - vélte Polonkai Gábor, nagyon sürgősen fel kell méretni a földeket, s el kell készíttetni a térképet. Ezt a felvetést a tanácsülés el is fogadta, majd a gazdátlan telkekből az egyezség körül bábáskodóknak gyorsan osztottak is földeket. Kovács Mátyás polgári születésű egri kanonok három fivérének, Kovács Mihály ügyvédnek kettő, Kovács Imre ispánnak egy, Kovács János kereskedőnek szintén két telket adtak. Ugyanúgy földet kapott Lévay Sándor egri nagyprépost két testvére, László és János, együtt 3 telki állományt. Franger Ferenc földmérő mérnök a munkának „meggyorsítására" szintén kapott egy telket. Ezek után Kovács Mihály ügyvéd javasolta, hogy lelkiismeretes munkájukért a jegyzők is kapjanak földet. A főjegyző egy egész telket, az aljegyző pedig egy féltelket kapott.

9 Ez az osztogatás azonban kitudódott. Az akkor már szolgálatmentes földekre a mezőváros földnélküli, s most már felszabadított egykori jobbágy lakói is igényt tartottak, s nagy lett a felzúdulás, úgy annyira, hogy az 1848. június 8-iki ülésen Sován Péter, az akkori bejegyzés szerint „polgártárs" szóvá is tette, hogy ezt az osztogatást a város vezetése zárt ajtók mögött „bizonyos idegenekkel" együtt titokban végezte. A város vezetői erre csak azt tudták válaszolni, hogy azért osztották el a gazdátlan telkeket, hogy annak 6 Uo. 107. sz. 7 Uo. 108. sz. 8 SZSZBML, IV. B. 102. Szabolcs Vármegye Központi Bizottmányának iratai, 1848-1849 (1850). (a továbbiakban IV. B. 102.) 1. kötet 9 HBML, V. 663. 1848. május 12. 101-104. sz.