Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)
Tanulmányok Szabolcs, Szatmár és Bereg megyék múltjából - Páll István: Újabb adatok Polgár 1729-es pecsétnyomójához
ÚJABB ADATOK POLGÁR 1729-ES PECSÉTNYOMÓJÁHOZ Fiatal néprajzkutató koromban - doktori disszertációhoz történő anyaggyűjtés miatt elég sok időt töltöttem a nyíregyházi levéltárban. Olyan összeírásokat és jelentéseket tanulmányoztam, amelyek nagy számú pecsétnyomatot is tartalmaztak. Mintegy „mellékesként" ezeket lerajzolgattam (a többi, rendszeresen ott kutatóval szinte családias hangulatban töltöttük az időt, egy-egy érdekesebb leletünket azonnal megosztottuk a többiekkel, s ha olyan adatokra találtunk, amelyekről tudtuk, hogy a jelenlévők kutatási témái közé tartoznak, rögvest meg is kaphatták azt, így mások is fel-felhívták a figyelmemet egy-egy pecsétnyomatra), s az így összegyűlt többszáz rajzot - kiegészítve a Jósa András Múzeum által őrzött pecsétnyomók ábráinak rajzaival - múzeumi és főiskolai kollégáimmal együtt kötetben meg is jelentettük. 1 Azóta úgy is lehet mondani, hogy a pecsétnyomatok „szívem csücskei", s még többtucatnak a rajzát őrzöm egy dossziéban, amelyek a fenti kötet megjelenése óta kerültek elő. Ehhez igen sok segítséget nyújtottak a levéltár akkori (és részben még ma is ott dolgozó) munkatársai. Hálából nekik - no meg egykori munkatársam, Nagy Ferenc levéltár-igazgató úr tiszteletére - ajánlom írásomat. Fogadják szeretettel! * * * Nem tudni miért, de amíg Szabolcs megyéhez tartozott, a nyíregyházi múzeumnak Polgár sohasem tartozott a kedvelt gyűjtőpontjai közé. Tudjuk ugyan, hogy Kiss Lajos, a Jósa András Múzeum egykori igazgatója biztatta fel az 1920-as években Sándor Móricot Polgár lakossága néprajzi sajátosságainak összegyűjtésére, 2 de nincs adatunk arról, hogy ő maga végzett volna kutatást a településen. Későbbi utódja, Nyárádi Mihály is csupán egyetlen egyszer utazott hivatalos kiküldetésben Polgárra, hogy ott a Jósa Múzeum új kiállítása számára egy bundát vagy ködmönt vásároljon. Ám Polgár ekkor - 1951-ben már nem Szabolcs, hanem Hajdúmegyei település volt! Útjáról, ott végzett kutatásairól (amely főleg az őt akkor foglalkoztató aratás témakörére szorítkozott) rövid úti jelentésben számolt be; ez a jelentés a néprajzi adattárban egyedüli anyagként képviseli a Szabolcs megyei múzeum Polgáron végzett több mint egy évszázados gyűjtőtevékenységét! 3 1 Pecsétnyomatok és címerek Bereg, Szabolcs és Szatmár megye településeiből. Szerk. CSERMELY Tibor és TAKÁCS Péter. Nyíregyháza, 1988. 2 SÁNDOR Móric: A tiszapolgári matyók. Nyírvidék, 1924. 119. sz. 3. 3 NYÁRÁDY Mihály: Aratás. Polgári gyűjtés. Jósa András Múzeum Néprajzi Adattára 36-67. sz.