Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)

Tanulmányok Szabolcs, Szatmár és Bereg megyék múltjából - Fazekas Rózsa: A nagykárolyi kastély enteriőrje egy 1846. évi inventárium tükrében

állt, így közölte utasításait, kéréseit, és Bártfay leveleiből értesült az otthon történtekről, a családtagok állapotáról, ügyeinek állásáról. Az írószobába visszavonulva késő estig tanulmányozta tisztjeinek számadásait, je­lentéseit, utasításokat fogalmazott, kérelmeket bírált el. Itt fogadta az uradalom irányítá­sában meghatározó szerepet játszó tisztjeit, többek között Fleckl Károly jószágigazgatót, aki 1831 és 1848 között látta el - a gróf legnagyobb megelégedésére - ezt a feladatot. Az írószoba mindkettejük kedvenc időtöltésének, az olvasásnak is a színtere. Károlyi György egyik legnagyobb szenvedélye az olvasás volt. Mivel Nagykárolyban ritkán tar­tózkodott, ezért itt nem alakított ki könyvtárszobát, de útipoggyászából nem hiányozhat­tak a könyvek. Mindig több könyvvel indult útnak, mert előfordult, hogy egyszerre töb­bet olvasott, attól függően, hogy mikor melyikhez volt kedve. Az írószobák legfontosabb bútordarabja az íróasztal. A gróf íróasztalának felső ré­szén négy kis kihúzható, alul pedig három nagyobb kulccsal zárható fiók volt. Az asztalon az íráshoz szükséges kellékeket találjuk: papírvágó ollót, négyszögletes kőnyomatékot, porcelán tintatartót és egy fekete porkefécskét. Az íróasztalon állt egy kis réz Napóleon­szobor is. Az irományok tárolására egy háromrekeszes írástartó polc szolgált. Ebből a szobából sem hiányozhatott az ülőgarnitúra. A kényelmes fehér- és zöldcsí­kos kárpitú kanapén vagy karosszékben elhelyezkedve hódolhatott olvasási szenvedélyé­nek. A szoba díszei: egy régi aranyozott cirádákkal és szobrokkal ékesített nagy óra, amely egy kétajtós ruhatartó szekrényen állt. Két oldalán egy-egy szintén régi kínai por­celánszobrocska. Ezen a szekrényen található még egy gyönggyel hímzett, vörös bár­sonnyal bélelt, négyszögletes szivartartó is. Feltételezhető, hogy nemcsak beszélgetés, hanem olvasás közben is dohányzott. A falat egy nagy tükör, három olajfestmény és három acélmetszet 26 ékesítette. A grófnő írószobájának berendezése annyiban különbözött, hogy volt benne két ék­szerszekrény is, a falat pedig két nagy, fehérre festett rámájú, aranyozott szélű tükör és négy acélmetszet díszítette. A grófnő szokásairól, kedvteléseiről kevés adattal rendelkezünk, de hogy ő is szeret­hetett olvasni arról egy különleges bútordarab - egy csigalábakon álló, bőrrel borított ol­vasókanapé, rézforgón járó olvasótáblával - árulkodik. 26 Az acélmetszet a mélynyomású sokszorosító eljárások egyike. A grafikus acéllemezbe vési vonalait. Charles Heath találta fel 1820-ban. Angliából terjedt el egész Európában. A 19. század első felében kedvelték, bár művé­szileg nem tartották sokra.

Next

/
Thumbnails
Contents