Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)

Tanulmányok Szabolcs, Szatmár és Bereg megyék múltjából - Fazekas Rózsa: A nagykárolyi kastély enteriőrje egy 1846. évi inventárium tükrében

A háló- és öltözőszobák berendezése egyszerű, de lakói kényelemszeretetéről és íz­léséről árulkodik. A hálószobákban található bútorok a korban divatos cseresznyefából készültek, kivéve az ágyak mellett álló éjjeli szekrényeket, amelyek anyaga juharfa volt. A gróf hálószobájában egy, míg a grófnőjében két nagy ágy állt. Az ágyakba lószőrrel ki­tömött, kanavásszal 23 bevont matracot tettek. Erre jött a matracformára kivarrt szalma­zsák, amire szarvasbőr vagy finom fehér lepedő került. A gróf ágyát vörös rózsás, míg a grófnőét zöld selyemtakaró borította. A párnák a matrachoz hasonlóan készültek, és hasz­nálatkor finom fehér fodros párnahajat húztak rájuk. Paplannal takaróztak, amelyre a pár­nához hasonló huzat került. Mindkét hálószobában találunk egy-egy ülőgarnitúrát is, amelyhez egy dívány alakú, esztergályozott lábú kanapé, egy kanapé elé való asztal, valamint tíz szék tartozott. A kü­lönbség a karos- és támlásszékek számában volt. A grófi hálószoba ülőgarnitúráját kékes tarka, a grófnőét kékes alapon fehér rózsavirágos angol gyolcs borította. Az ablakokat és az ajtókat a kárpithoz hasonló anyaggal bélelt hosszú függöny díszítette. A sötétítő füg­göny a két lakosztály valamennyi helyiségében, a grófi ebédlőben és a biliárdszobában az ülőgarnitúra kárpitjával azonos anyagból készült. Fontos feltétel volt, hogy a helyiségek nappal világosak legyenek, ezt a fehér, leheletfinom muszlinfüggönyök biztosították. A női divat a reformkorban már díszesebb, mint a férfi. Egy arisztokrata hölgy megje­lenése, az általa viselt ruha anyaga, szabása a család előkelőségéről, tehetösségéről árul­kodott. De az sem volt mindegy, hogy ugyanazt a ruhát hányszor viselte. Ebből követke­zett, hogy a női ruhatár sokkal több darabból állt, mint a férfi. A ruhákat és a fehérneműt a ruhásszekrényekben és a sifonyérokban tárolták. A ruhák ideiglenes elhelyezésére szol­gáltak a különböző ruhafogasok, illetve a kalaptartó polc és oszlop, ami egyben esernyő­tartó is volt. A grófnő hálószobájának berendezését egy mahagóni fából készült pipere­szekrény tette teljessé. A korábbi bútorok közül ezt az egy darabot őrizték meg. A grófnő lakosztálya abban különbözött a grófétól, hogy a hálószoba mellett volt egy mellékhelyiség, amely egy szobai árnyékszéknek (Leibstuhl) és egy fedéllel ellátott diófa testmosónak adott helyet. A testmosó egy fakeretből és egy kivehető, nagy porcelán­edényből állt. A formájára nincs utalás. A nagykárolyi kastélyban az öltözőszoba egyben fürdőszoba is volt. Károlyi György Széchenyihez hasonlóan nagy súlyt fektetett a személyi higiéniára, és pesti palotájának, valamint csurgói kastélyának átépítésekor külön helyiséget, vagyis fürdőszobát alakított ki a tisztálkodás számára. Nagykárolyban erre a célra az öltözőszoba szolgált, ahol viasz­kos vászonnal borított cseresznye- vagy juharfából készült mosdóasztal állt, rajta kék vi­rággal díszített, kerek porcelán mosdótál, egy kisebb és egy nagyobb kancsó, szappan-, szivacs-, fogkefe- és fogportartó. A grófnő szobájában volt egy meleg vizet biztosító réz­csappal ellátott cintartály is. Fürdésre kisebb-nagyobb tölgy- vagy fenyőfából készült két, pamut- vagy lenvászon

Next

/
Thumbnails
Contents