Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)

Tanulmányok Szabolcs, Szatmár és Bereg megyék múltjából - Fazekas Rózsa: A nagykárolyi kastély enteriőrje egy 1846. évi inventárium tükrében

illetve három vasabronccsal megerősített, mozgatható kádat használtak. A tisztálkodást szolgáló tárgyak között szerepel még a lábvizes dézsa is. György gróf utazásai során megismerkedett a nyugati polgári, illetve a keleti (török, arab) világ tisztálkodási szokásaival, és mindkettő mély benyomást tett rá. „Egészen más módon, mint minálunk fürösztik, dörgölik és mosdják a törökök az embert, mint minálunk szokásban van " - jegyezte fel naplójában.

24 Egy másik megjegyzése arról árulkodik, hogy számára a fürdés, a test tisztán tartása a jó közérzet elengedhetetlen feltétele volt. „ ...Damaszkuszba megérkezvén szerencsésen, első gondunk volt egy török fürdő által magunkat restaurálni [felfrissíteni]... ",

25 Saját otthonában az utazásai során szerzett tapasztalatait igyekezett megvalósítani. A csatornázás előtti korban persze a szennyvíz elvezetése komoly gondot jelentett. A nagykárolyi kastélyban azonban ezt a problémát már a 18. század végi újjáépítéskor megoldották. A szennyvíz elvezetésére bolthajtásos csatornákat építettek, amelyek a városon áthaladó mély árkokba torkolltak, amelyeknek vize a Posta patakon át az Ecsedi-lápba ömlött. Mindkettejük öltözőszobájában volt pipereasztal, egy háromosztatú ruhaszárító polc, egy ülőgarnitúra, és természetesen nem hiányozhatott a tükör. A grófé egyszerű, a régi berendezési tárgyak közül való, míg a grófnőé új, modern, cseresznyefából készült „oszlopzatos" nagy öltözőtükör négy bronz gyertyatartóval. A háló- és öltözőszoba elengedhetetlen tartozéka a fehérnemű, amelyet a földszinten lévő ruhatárban tároltak. A 3. sz. táblázat mutatja az ágyneműféléket és a fehérnemükészlet egy részét. (A fehérnemű címszó alatt vették számba az ágyhuzatokat, a törölközőket, az asztalneműt és a konyharuhákat is.) Az írószoba Mindkét írószoba jól felszerelt, munkavégzésre és pihenésre is alkalmas helyiség volt. A gróf kiterjedt levelezésének dokumentumai a mai napig fennmaradtak, a grófnő levelei közül azonban kevés található a különböző családi levéltárakban. A levelezés a reformkorban a családtagok, a rokonok és a barátok közötti kapcsolattartás legfontosabb eszközének számított, mert a korabeli útviszonyok miatt az utazás - különösen tavasszal és ősszel az esős idő beköszöntése után - sok kényelmetlenséggel járt. Károlyi György fennmaradt leveleinek legnagyobb része titkárához, Bártfay Lászlóhoz szólt, nem véletlenül. Bártfay volt családi és birtokügyeinek legjobb ismerője, távollétében ügyeinek teljes jogkörrel felruházott intézője. Bárhol tartózkodott, Bártfay Lászlóval állandó levelezésben 24 Gróf Károlyi György naplófeljegyzései, 1833-1836. Szerk. FAZEKAS Rózsa. Nyíregyháza, 2002. 98. 25 Uo. 209.