Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)

Tanulmányok Szabolcs, Szatmár és Bereg megyék múltjából - Takács Péter: Várak, kastélyok kúriák Szatmár megyében

egyházszervezet legfelsőbb tanácskozó testületének elnevezésében. 10 A királyi udvartar­tástól sem volt idegen a fogalom, s hazai bíráskodó testületek is ismerték. Nemcsak a nagybírák (nádor, országbíró) törvényszékeit, 1867 és 1945 között a legfelsőbb bírósági szervezetet is így hívták. A történelmi idő méhében megszületett - curia ~ kúria - elne­vezést a magánélet territóriumát alkotó nemesi lakhelyre is alkalmazták. Ezeket a neme­si összeírásokban, végrendeletekben, memoárokban, vármegyei statútumokban, inventá­riumokban, szépirodalmi munkákban curia nobilitaris-ként, curia-ként emlegetik. Gyu­lai Pál az irodalomba udvarház elnevezéssel emelte be. 11 (Erdélyben a szolgálónépek többnyire udvarnak^ nevezték.) A fogalom tartalmi változatait korábban a latin szótárak, a Pallas Lexikon, és ez utób­binak a szövegét popularizáló Révai Nagylexikon kísérelte meg értelmezni. Ezek nyom­dokain haladva a szó mögöttes tartalmának módosulásait Bán Péter villantotta fel: „ kú­ria a középkori lat fin] curia (tanácskozó ház, udvar) jelentéseiből több irányba fejlődő fogalom. - 1. A rendenként ülésező országgyűlés tanácskozó helységei, illfetvej maguk a rendenkénti ülések, pféjlfdáulj Franciaorfszágjban. - 2. Római ~ [kúria]: a pápai hiva­talok együttese. — 3. M[agyar]o[szág]on az államalapítás korától elsősorban > királyi ud­var (curia regis). - 4. Ahogy a 12-14. szfázad] folyamán az eredetileg a > Király helyett ítélkező nagybírák (> nádor, > országbíró stb.) törvényszékei önállósultak, úgy terjedt el a ~ [kúria] név az ő bíróságaikra, utóbb a > Hétszemélyes Tábla, a > Királyi Tábla és a > Váltótörvényszék együttesére (> királyi bíráskodás). > Királyi Kúriá-nak, Kúriá-nak ne­vezték a legfelsőbb törvényszéket a dualizmus idején és a két v[ilág]h[áború] között is (> polgári kori bíráskodás) - 5. Nemesi > udvar, > udvarház, majd innen kiterjedt a neme­siföldekre is. - Vesd össze: > kuriális falu, > kuriális nemesek."^ A lexikonszerű tömörség mögül is felszínre tolakszik a tartalom szerteágazó gazdag­sága. Benne bujkál a jelentéstani módosulások történetisége is. Napjaink közemberei, gyakran a néprajz művelői is csak a gazdag középnemesi és arisztokrata kastélyokat, pompásabb úrilakokat, a napóleoni háborús konjunktúra idején megszaporodott 10 Újabban az Interneten is hozzáférhető Magyar Katolikus Lexikon elnagyolt szócikke nem szól a fogalom valós hátteréről. Elmulasztja a fogalom és a szóalak által felidézett tartalom történelmileg is nyomon követhető válto­zatainak és vetületeinek a jelentését felvázolni. Igazán a római katolikus egyházszervezetben immár másfélezer esztendőnél hosszabb ideje funkcionáló 'curialis' intézményeket sem ismerteti. Nem tér ki a koronkénti jelentés­változások magyarázatára sem. A fogalom profán jelentésére, s azok mögöttes tartalmára pedig alig-alig vet pil­lantást. Megelégszik a Bán Péter által szerkesztett fogalomtárra való utalással. A fogalom tartalma iránt érdeklő­dők máig a Pallas Lexikont forgathatják a legnagyobb szellemi haszon reményében. Az igényesebb érdeklődők az itt szerzett ismereteiket finomíthatják Bartal Antalnak a magyarok középkori latinságában eligazító glosszári­umából: Glossarium madiae et infimae latinitatis Regni Hungáriáé jussu et auxiliis Academiae Litterarum Hun­garicae condicit Antonius BARTAL, Bp., 1901. 11 GYULAI, 1857. 12 Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MOL), Conscriptio Czirakyana, Az 1820-as úrbérrendezési kísérlet során „kivett" paraszti vallomások. 13 Bán Péter fogalom-meghatározása. In: Magyar történelmi fogalomtár I—II. k. Szerk. BÁN Péter. Bp., 1989. I. 289-290.

Next

/
Thumbnails
Contents