Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)

Tanulmányok Szabolcs, Szatmár és Bereg megyék múltjából - Gecsényi Lajos: Egy beregi nemesúr a Szepesi Kamarában Szigeti Vas Márton kamarai tanácsos 1659-1666

az bonnaroknak az mint az előtis megh írtam vala Kegyelmeteknek, s jöt vala is ide hoz­zám közülük s ijezgető fenyegetésemre nézve egy egy Tallérba mégis alkuttam vélek aduan is valamy elő pénzt reá; azért ha telletik touabis könyü lesz azon áron forgalmaz­ni, ha pedigh nem kel abban hadni, mégh nem is sokat, hanem chak harmincz hatot vállaluán fel maga részérül, azon it levő bonnar benne, az többitül mégh semmi resolu­tióm nincz, én is várakozásomra nézuén nem urgeáltam. Az Nagy Bánnyaiak százat attak ajándékon az eő Felsége szükségére, illyen hordó­kat, requiráluán én eő Kegyelméket felőle, azokat nem sokára úgy hiszem, hogy Szak­marra is hozzák, az pénz verő jószágnak keményen megh parancholuán. Az pénztül, mely felől írt Kegyelmetek, azon leszek mentül hamaréb fel küldhessem fogyatkozás nélkül. Az salétrom és réz állapattyárul Prozner uramnak eligedendő képpen írtam, remélem az sem fogh késni, emberit boczattya Kegyelmetekhez. Utóiban Udvarbíró Uraimhoz való Kegyelmetek paranczolattyat is értem, de ha igaz, hogy lehetetlenségre senki nem köteles, hogy anny féle ... megh romlót s el pusztult jó­szággal megh felelhessen az Uduarbíró, ha it oly ember instatiája átal vármegyék jó aka­rattyábul nem segítteti, soha azt véghez nem uiszi, mert az úgy elpusztult s romlót hogy többire, majd semmire leszen; mindazonátal én az mostani szükséghez képest szintén úgy megh hattam mit ha azokban semmit sem tudnék, és nem láttam volna. így mind ezekrül iruán Kegyelmeteknek, ha nem szintén mindenestől voltaképpen is, de vehet annyra va­ló lument Kegyelmetek mint legyenek itten az állapotok; bizonyosson írhatuán Kegyel­meteknek ennek súlyos és terhes sokképpen való ínségét s nyomorúságát s majd lassan lassan el pusztulását is, tapasztalható ostora léuén az Istennek it, chak a rettenetes szünet­len való esső, nagy alkalmatlan sár s árvizek a ki miat ember se te se toua nem mehet; mégh a magamtul az eő Felsége szükségére adatot búzais chak szemül léuén rakáson, úgy ál, hogy be nem küldhettem s az töb emberséges emberektül vötnek is nagy részi (tel­lyességgel el fogyván ehel s betegséggel az szeginség marhája) kin vagion. Az mely gabonák felől pedigh áru szakasztását nagyob reménségh lehet vagy ugian végbe is ment, arrul innen az én részemrül im küldöttem jedzést Kegyelmeteknek. Az Nemes Beregh Vármegye maga részéről valót nagyob részint beis küldötte, annak az árában én húszon nyolcz, No. 28 Aranyat mégis attam; azért ha a többinek nemis, de ennek az árát megh külduén Kegyelmetek; az töb dolgokrul való válasszát is el váruán Kegyelemeteknek kíuánom Isten Kegyelmeteket tarcza mindenkori keduében jó egész­ségben s engedgye azonban is látnom fejenkint Kegyelmeteket. Raptim Gulaczini 23 (helyesen: 25) marty 1661. Kegyelmetek Köteles Attyafia Szolgáll mégh éli Vas Márton [m.p.] MOL, E 254 Repraesentationes, informationes et instantiael661. március No. 12.

Next

/
Thumbnails
Contents