Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)
Tanulmányok távoli és közeli tájak múltjából - Erdész Ádám: Gyomától Németországig – Kner Imre internálása
Bernáth úrtól a következőkben váltam el: Első feltételem, hogy Téged hozzanak el a döntésre. Nekem nincsen jogom ehhez. De ezt megelőzőleg kérem, hogy írásbeli javaslatot nyújtsanak be előbb, hogy megbeszélhessük itthon, mielőtt valamit is határoznánk. [...] [...] Én, a magam részéről helyeselném ezt a tervet, bármily képtelenségnek tűnik is. Fájnia sem szabad a szívünknek, mikor ezzel megmenthetünk egy csomó családos embert a munkanélküliségtől, mert nagy kínálat van emberben a szakmában, elhelyezkedni nem tudnának. A magunk szempontja csak másodsorban jöhet, amennyiben a törvények értelmében úgyis meg vagyunk fosztva minden lehetőségtől, tehát emberbaráti szempontokat kell elsősorban tekintenünk. Mi, Zsuzsa és én már teljesen beleéltük magunkat ebbe a tervbe, nem lévén semmi más lehetőség arra, hogy Apáink örökét megőrizhessük. Rövid idő alatt csak a falak maradnának Gyomán. Kérlek, gondolkozz a dolgon, szép nyugodtan, tárgyilagosan, és mindig arra gondolj, hogy egyet nem vehetnek el tőlünk, s ez az, hogy mi a síron túl is csak együtt maradhatunk, és minden erőnkből arra fogunk törekedni, hogy építsünk a haza javára és a magunk boldogulására. A jó Isten áldása legyen Rajtad." 22 A már korábban is említett Nádudvary, egy a maga javát szolgáló helyi kis akciót próbált nyélbe ütni. Nem egyedi esetről volt szó, ebben az időben többen próbálkoztak ily módon üzlethez, vállalathoz jutni. A második történet főszereplői már a magyar ipar, meghatározó alakjai. Báthory Hüttner János a Stádium sajtóvállalat egyik megalapítója és ügyvezető igazgatója, a Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. vezérigazgatója volt. Zsilinszky Gábor - Bajcsy-Zsilinszky Endre testvére - a Péti Nitrogén Rt. alelnöki és a Stádium vezérigazgatói posztját töltötte be. A két háború között a Stádium volt a Kner-nyomda legfőbb konkurense a közigazgatási nyomtatvány piacon. A megrendelőkért folytatott versenyben bármilyen eszközt elfogadhatónak tekintettek. A levélben többször említett Bernáth Gyulát, a Kner-nyomda expedíciójából, vagyis az áruterítésért felelős részlegből csábították magukhoz. Ahogy sem Kner Imréné, sem a család bizalmát maradéktalanul élvező Wagner Péter főkönyvelő, úgy mi sem tudjuk pontosan, hogy a kezdeményezés a konkurens vállalat melyik szintjéről indult el. Vajon a cég vezetése küldte Bernáth Gyulát, vagy a Kner céget elhagyó egykori alkalmazott próbált új munkaadóinál jó pontot szerezni? Azt sem tudjuk, hogy ez a levél eljutott-e Kner Imréhez. Fülep sehol sem utal arra, hogy találkozott volna Nagykanizsán Kner Imrével. Azt viszont Kner Imre több ezer levelét ismerve majdnem biztosra vehetjük, hogy egy ilyen ajánlatra az internáló táborban sem válaszolt volna mást, mint otthon, Gyomán. Kner Imréné Kulka Etelka levele arról is tanúskodik, hogy a jogbiztonsághoz szokott polgár ilyen helyzetben milyen kiszolgáltatott. „ Gondolkozz a dolgon, szép nyugodtan " - írta, amikor hasonló helyzetben az időnyerés, a táborból való kikerülés akár a túlélést is jelenthette. 32 Kner Imréné Kner Imréhez. A Fülep Lajosnak 1944. máj. 6-án írott levél melléklete. In: Erdész, 1990. 260-261.