Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)

Tanulmányok távoli és közeli tájak múltjából - Erdész Ádám: Gyomától Németországig – Kner Imre internálása

Bernáth úrtól a következőkben váltam el: Első feltételem, hogy Téged hozzanak el a döntésre. Nekem nincsen jogom ehhez. De ezt megelőzőleg kérem, hogy írásbeli javasla­tot nyújtsanak be előbb, hogy megbeszélhessük itthon, mielőtt valamit is határoznánk. [...] [...] Én, a magam részéről helyeselném ezt a tervet, bármily képtelenségnek tűnik is. Fájnia sem szabad a szívünknek, mikor ezzel megmenthetünk egy csomó családos embert a munkanélküliségtől, mert nagy kínálat van emberben a szakmában, elhelyezkedni nem tudnának. A magunk szempontja csak másodsorban jöhet, amennyiben a törvények értel­mében úgyis meg vagyunk fosztva minden lehetőségtől, tehát emberbaráti szempontokat kell elsősorban tekintenünk. Mi, Zsuzsa és én már teljesen beleéltük magunkat ebbe a tervbe, nem lévén semmi más lehetőség arra, hogy Apáink örökét megőrizhessük. Rövid idő alatt csak a falak maradnának Gyomán. Kérlek, gondolkozz a dolgon, szép nyugod­tan, tárgyilagosan, és mindig arra gondolj, hogy egyet nem vehetnek el tőlünk, s ez az, hogy mi a síron túl is csak együtt maradhatunk, és minden erőnkből arra fogunk töreked­ni, hogy építsünk a haza javára és a magunk boldogulására. A jó Isten áldása legyen Raj­tad." 22 A már korábban is említett Nádudvary, egy a maga javát szolgáló helyi kis akciót pró­bált nyélbe ütni. Nem egyedi esetről volt szó, ebben az időben többen próbálkoztak ily módon üzlethez, vállalathoz jutni. A második történet főszereplői már a magyar ipar, meghatározó alakjai. Báthory Hüttner János a Stádium sajtóvállalat egyik megalapítója és ügyvezető igazgatója, a Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. vezérigazgatója volt. Zsilinszky Gábor - Bajcsy-Zsilinszky Endre testvére - a Péti Nitrogén Rt. alelnöki és a Stádium ve­zérigazgatói posztját töltötte be. A két háború között a Stádium volt a Kner-nyomda leg­főbb konkurense a közigazgatási nyomtatvány piacon. A megrendelőkért folytatott ver­senyben bármilyen eszközt elfogadhatónak tekintettek. A levélben többször említett Bernáth Gyulát, a Kner-nyomda expedíciójából, vagyis az áruterítésért felelős részlegből csábították magukhoz. Ahogy sem Kner Imréné, sem a család bizalmát maradéktalanul élvező Wagner Péter főkönyvelő, úgy mi sem tudjuk pontosan, hogy a kezdeményezés a konkurens vállalat melyik szintjéről indult el. Vajon a cég vezetése küldte Bernáth Gyulát, vagy a Kner céget elhagyó egykori alkalmazott próbált új munkaadóinál jó pontot szerez­ni? Azt sem tudjuk, hogy ez a levél eljutott-e Kner Imréhez. Fülep sehol sem utal arra, hogy találkozott volna Nagykanizsán Kner Imrével. Azt viszont Kner Imre több ezer leve­lét ismerve majdnem biztosra vehetjük, hogy egy ilyen ajánlatra az internáló táborban sem válaszolt volna mást, mint otthon, Gyomán. Kner Imréné Kulka Etelka levele arról is tanúskodik, hogy a jogbiztonsághoz szokott polgár ilyen helyzetben milyen kiszolgál­tatott. „ Gondolkozz a dolgon, szép nyugodtan " - írta, amikor hasonló helyzetben az idő­nyerés, a táborból való kikerülés akár a túlélést is jelenthette. 32 Kner Imréné Kner Imréhez. A Fülep Lajosnak 1944. máj. 6-án írott levél melléklete. In: Erdész, 1990. 260-261.

Next

/
Thumbnails
Contents