Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)

Tanulmányok távoli és közeli tájak múltjából - Erdész Ádám: Gyomától Németországig – Kner Imre internálása

adminisztratív jellegűek voltak"}

1 A szóbeli fellebbezés semmilyen eredménnyel nem járt, a letartóztatottakat a gyomaiak döbbenetére párba állítva fegyveres őrök kíséretében átvitték a rendőrségi fogdába. A letartóztatási parancs kiadásakor még úgy tervezték, hogy valamennyi „ államérdek szempontjából káros elemet" még aznap éjjel internálják. Rácz Lajos visszaemlékezése szerint a csendőrök az induláshoz már kettesével össze is vasalták a foglyokat, amikor hozták a hírt, hogy távirati rendelettel elhalasztották az utazást. Bizonyára nem volt elég hely az őrizetbe vettek elhelyezésére. A helyben maradás némi megkönnyebbülést hozott, s a foglyokat őrző községi rendőrök is többszörösen kimutatták együttérzésüket. Rácz Lajoshoz hajnalban, feletteseik tudta nélkül, beengedték a póhalmi közösség két vezetőjét. Kora reggel a még viszonylag néptelen utcákon átkísérték valamennyi letartóztatottat a központi iskola egyik félig elsötétített ablakú termébe. Itt aztán közel két hétre berendezkedtek. Nem volt éppen kényelmes hely, mindenki két összetolt padon aludt, de végig élvezték közvetlen fogva tartóik szimpátiáját és jóindulatát.

18 Egy-egy órára beengedték a hozzátartozókat, először a Kner család tagjai jelentek meg, majd a többiek is. Kner Imrét végig felesége látta el élelemmel otthonról, újságokat, könyveket is vihettek be. Az összezártság közepette Kner Imre és Rácz Lajos között szorosabb barátság alakult ki. Korábban is ismerték egymást, a Szegedi Fiatalok Agrárseetlementjéhez hasonlóan a póhalmi kísérletet is olyan modellnek tekintette Kner Imre, amely a parasztság felemelkedésének reális alternatíváját jelenti. Meg is látogatta őket, olvasókörüknek könyveket ajándékozott. Rácz Lajos bizonyára érezte ezt a rokonszenvet, s nagy tisztelettel tekintett Kner Imrére azért is, mert ebben a válságos helyzetben is hangsúlyosan törekedett arra, hogy a többiekhez képest semmilyen előjoga, kiváltsága ne legye. Családja elintézte, hogy behozzanak neki egy vaságyat, de ő elhárította, s társaihoz hasonlóan a kemény iskolapadokon aludt. Rácz Lajos 1973-ban papírra vetett visszaemlékezésében felidézte a tanteremben folyó beszélgetések és viták néhány jellegzetes részletét. A disputák során többnyire Kner Imre és a kommunista Szabó Péter került szembe. „ Talán van abban valami sorsszerűség - mondta a proletárdiktatúra mellett érvelő vitapartnerének — hogy mi itt fogolyként vagyunk együtt a társadalmi osztályok minden rétegéből, mert ezen át felismerhetjük, hogy minden társadalmi osztályon belül a rongyemberek hatalmi túltengésétől kell megvédeni a rendszert, a szabadságjogok megteremtésével. Ez teszi lehetővé az egyenlőséget, még egy osztályon belül is, nem egy osztály diktatúrája. ... Szabó Péter gondolom én - azért kívánja bevezetni a proletárdiktatúrát, hogy azon át lehet leggyorsabban kiszórni a jogtiprókat a közéletből, egy kollektív társadalmi rend azonnali bevezetésével. Igen ám, de itt van egy szegény ország, egy még szegényebb néppel, több háborút vesztve, nyomorogva, gazdasági és szellemi szegénységben, egy radikális 17 A Gyomai Járási Főszolgabírói Hivatalában 1944. ápr. 5-én felvett jegyzőkönyv. Uo. 18 Rácz Lajos: Parasztsors a XX. században. Gyomaendrőd, 2003. (a továbbiakban Rácz, 2003.) 59.