Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)

Tanulmányok távoli és közeli tájak múltjából - Erdész Ádám: Gyomától Németországig – Kner Imre internálása

meghozott közigazgatási intézkedés egyelőre hatálytalanítva"}

3 Április 26-án - Kner Imréék elszállítása után - a Belügyminisztérium újabb körrendeletet adott ki az internálások lebonyolításáról, amelyben nyomatékos utasítást adott arra nézve, hogy csak a valóban veszélyes személyeket lehet rendőrhatósásgi őrizet alá helyezni: „...az egyes elsőfokú rendőrhatóságok minden alapos indok nélkül, puszta gyanú vagy egyszerű bejelentés alapján őrizetbe vettek olyan személyeket is, akik hosszú évek óta semmiféle baloldali tevékenységet nem fejtettek ki, vagy pedig tevékenységük sem állambiztonsági, sem közbiztonsági szempontból nem volt veszélyes"}

4 A lefogott endrődi cipész szabadon bocsátása, a sok internált okozta gondokkal nehezen birkózó BM utólagos rendelete egyaránt azt tanúsítja, hogy a helyi közigazgatásnak volt döntési szabadsága. Libényi Béla igen jól dokumentált ügyének iratai arra engednek következtetni, hogy Horváth Béla főszolgabíró a maga hatalmát sokkal inkább a letartóztatottak rovására, mintsem javára használta. Libényi ügyének felülvizsgálatát még júniusban is formai okokra hivatkozva késleltette, s szabadon bocsátása után is mindent megtett helyzete nehezítésére.

15 A letartóztatást elrendelő főszolgabíró nem volt gyomai, 1943-ban Gömörből helyezték át az alföldi járásába. A népbírósági per során felmerült, hogy kifejezetten Keresztes Fischer Ferenc belügyminiszter utasítására történt a váltás. A németellenes belügyminiszter azt akarta, hogy az inrédysta hírében álló főszolgabíró a hozzá hű Békés megyei főispán, Beliczey Miklós szeme előtt legyen. A háború alatt kinevezett főszolgabírót korábbi személyes kapcsolatok nem kötötték, s valószínűsíthető, hogy a nyomdából ebben az időben már alig-alig kimozduló Kner Imrével nem is nagyon találkozott. A politikától magát több mint húsz éven át következetesen távol tartó Kner Imre rövid 1918—19-es szerepvállalása miatt kerülhetett a letartóztatottak közé. A letartóztatást elrendelő jegyzőkönyv sem Kner Imre, sem más esetében nem hoz konkrét vádat, indokként csupán annyi áll benne „ eljáró szolgabíró ismerteti előtte főszolgabíró úr azon rendelkezését, hogy állambiztonsági és politikai okokból kifogásolható magatartása miatt rendőrhatósági felügyelet alá, illetőleg rendőrhatósági őrizet alá helyezni rendelte, és az azonnal meghozott birtokon kívül fellebbezhető határozat értelmében őrizetbe helyezését és internálását a mai napon elrendelte''.

16 Kner Imre fellebbezésében olvashatjuk, hogy a „ véghatározat az őrizetbe vétel okául a forradalom alatti működésemet említi". Fellebbezni ugyanis lehetett, azonnal szóban, és a főszolgabírói hatóságnál benyújtott, alispánnak címzett kérelemmel 15 napon belül írásban. Kner Imre, több társához hasonlóan, meg is tette ezt. Elmondta, hogy politikai pártnak sem jelenleg, sem a múltban nem volt tagja, 1918-as szerepvállalásával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy „amennyiben a 18-asforradalmi kormánnyal bármilyen vonatkozásban kapcsolatai lettek volna, úgy azok kizárólag 13 BML, XXI. 9. b. 2661/1948. 14 A Belügyminisztérium 7060/1944. VII. res. számú rendelete. In: Beránné-Hollós 1977. 409. 15 BML, IV. 413. b. 1100/1944 16 Uo. XXI. 9. b. 2661/1948.