Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Soós Kálmán: A Mic-bán monda eszenyi változatai. Adalékok a Bocskai család genealógiájához

összefoglalását is tartalmazó kötetébe.

7 Az ungi református egyházmegye történetét feldolgozó kiadvány meg azzal egészíti ki a vázolt képet, hogy Mic bán Őszén nevü fiának tulajdonítja a Tisza partján felépített „földvár szerű kastélyt. "

8 Valóban itt állott volna több neves család - a Csapi, Szürtei, Soós, Eszenyi vagy a híres Bocskai - ősi fészke, amelyből később az ikertestvérek, mint Lónya, Szalóka, Eszeny, Ásvány, Csap, Szűrte és Telek alapítói telepedtek szét? S ha igen, akkor vajon mikor épülhetett, milyen lehetett megjelenési alakja, majd pedig mely korban eshetett a pusztulás áldozatául? Olyan kérdések ezek, amelyeket nem könnyű megválaszolni, már csak azért sem, mert történelmünk szinte ismeretlen építkezéséről van szó. A monda eszenyi változata, valamint a szóban forgó helység határában jelenleg is felismerhető halom, amelyet a nép kastélydombnak nevez, a szakirodalom ide vonatkozó bizonytalan megállapításai arra intenek bennünket, hogy ezen a nyomon is elinduljunk, megvizsgáljuk a mesés eredetű Mic bán család eszenyi származásának a lehetőségét is. Mindez szükségessé teszi e méltatlanul elfelejtett község múltjára vonatkozó ismereteink felidézését. A néha Ung,

9 Zemplén,

10 Bereg,

11 de a leghosszabb ideig Szabolcs megyéhez tartozó falu neve elég korán, már az Árpád-korban említődik. Csépánfölde - a későbbi Kisdobrony - IV. Béla (1235-1270), majd utódai uralkodása idején tartott - 1248. és 1282. évi - határjárásokban

12 tűnik fel először „terra Ezen ", azaz „Ezenföldje"

u alakban. A Dobrony és Ignéc között található „Ezenföldje" ekkor a Becse-Gergely (Bechegregor) nemzetségből

14 származó bizonyos Apa, János fiának tulajdona

15 Agtelekkel együtt. Annak is nyoma van azonban, hogy 1283-ban Apa fiai, Gergely és Jakab a Tisza melletti Eszeny birtokot 300 márkáért 7 BOROVSZKY, SZABOLCS, 24. 8 SZABÓ, 1931. 175. 9 Ung megye a középkorban valamivel kiterjedtebb volt, mint később. Egy 1282. évi levéltári forrás szerint kötelékébe tartozott Eszeny is, de 1341-ben már nem. A szomszéd falut, Szalókát is e megye területén tudják 1336ban is. Erről lásd ENGEL, 1985. 952.; Eszenynek az ungi várispánsághoz való tartozását egy 1284. évi határjárás alapján említi Soós Elemér kézirata is. SOÓS-féle kézirat, 16. 10 Nyoma van annak is, hogy Eszenyt a 15. században olykor Zemplén megyéhez is számították. E tekintetben azonban tévedésről lehet szó, tudniillik az 1414-ben feltűnő „Kysezen" valószínűleg a Zétény melletti későbbi Eszenyke pusztára vonatkoztatható. Ez egyben feltételezi „Nagy" Eszeny létezését is, amely ettől jóval távolabb, a Tisza partján feküdt, s itt állhatott egykor a Mic bánok kastélya. „Kysezen "-ről lásd CSÁNKI, 1890. 1. köt. 514.; АО, 18781920. 2. köt. 615.; DAP, 1975.; SZABÓ, 1931. 175; SOÓSféle kézirat, 17., 20., 22. Egy általunk fel

lelt és a Kárpátaljai Területi Állami Levéltárban (Beregszász) található úrbéri táblázat 1860ban „Kis és Nagy Eszenyt" különböztet meg egymás mellett. Lásd Fond 4. Opisz 13. Jegy. hr. 711. 11 18541861 között Eszeny Bereg megye hatásköre alá tartozott. Lásd LEHOCZKY, 1882. 3. köt. 846.; CSÍKVÁ

RI, 1940. 181. 12 Az 1248. évi határleírást rögzítő latin nyelvű oklevél azonban gyanús hitelű. Lásd GYÖRFFY, 1987. 537. így a két utóbbit tekinthetjük legkorábbi és megbízható adatnak. 1248-at elhagyva 1270-től regisztrálja a helység első említését „Ezen " néven Kiss Lajos is. Lásd KISS, 1988. 433. A határleírások szövegének fellelhető helyére és kiadására vonatkozó adatokat lásd GYÖRFFY, 1987. 537-538. Az 1248. évi feljegyzést említi LEHOCZKY, 1882. 3. köt. 847-848. is. Lásd még SOÓS-féle kézirat, 15., 20. 13 A falu neve később Escen, Ezon, Ezzen, Esien, Eszén, Eszeny változatban is előfordul. Lásd CSÁNKI, 1890. 514.; SOÓS-féle kézirat, 17., 20.; 1944 után az új, kommunista hatalom Eszenyt önkényesen Javorovóra keresztelte át. Nemrég a KMKSZ helyi alapszervezetének kezdeményezésére az USZSZK Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének rendelete alapján visszaállították a község történelmi nevét. Mindkét név keletkezésére lásd KISS, 1988. 1. köt. 433. 14 A Becse-Gergely nemzetségről lásd KARÁCSONYI, 1900. 214. 15 WAGNER, 1780. VIII. 290., 308.; Vö. CD. Hun. 1829-1844. 5/3. 185. (ez állítólag hibás kivonat), 321., 510.