Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Írások a Károlyiakról - Laczlavik György: Adalék a Károlyi levéltár nagykárolyi történetéhez. Az első állandó levéltáros: Udvarhelyi Ferenc

hanem előrelépésnek tekintett. Maga írja, hogy „amint is a la Januarii egész fizetése Deputatuma megjárván 17a oktobris 1769. archivariussá tétetett ő excellentiája által, kit sokan oroltak, hogy Isten őtet azzal a változással szomorította ezerszer megérdemlette bűneiért, ha szolgálattyaiért nem is, de ismét szent kegyelmébe vévén még jobb s becsesebb szolgálatba juttatta. "

80 Fizetése mindenestre 1772-ben hajszálra megegyezik a serháznál 1767-ben kapottal: 200 Rft készpénz, deputatuma: 12 köböl tiszta búza, 730 icce bor, 730 icce ser, 25 font gyertya, 400 font tehénhús, 1 köböl ázalék, 20 icce vaj, 20 font túró, 200 font só, 2 db sertés és 300 fej káposzta =135 rénes forint 47 krajcár: összesen: 335,47 rénes forint. Valamint járt még neki széna és zab 73 forint értékben.

81 1785-re fizetése és a természetbeni juttatás összesen 508 rénes forint 82 krajcárra emelkedett.

82 Udvarhelyi az ellene való vádaskodáson nehezen tette túl magát. Még 1783-ban is keserűen emlékezik meg azokról, akik 1768-ban kárára voltak: „A rajta hajazok mind egytől egyig vagy loholtak vagy szolgalattyokból ki maradtak. Azért tanuljon kiki: soha felebarátja veszedelmén ok nélkül ne igyekezzék, mert Isten meg tanálja alkalmas időben, s meg alázza az embert, noha azt is annak javáért, akit megaláz. Deus enim superbis resistit. Karoly, 11

0 Januarii 1783. in Archivio. "

83 Udvarhelyi Ferenc, a levéltárnok Geöcz Ferenc említett tervezetében mindenekelőtt az iratanyag revideálását és a hasznos iratoknak a haszontalanoktól való elválasztását tanácsolta. Nagyjából három csoportra akarta felosztani a fontos iratokat: 1. birtokjogi iratok, 2. kötelezvények és ingóságokra vonatkozó iratok, 3. genealógiák, az egész családra vagy egyes családtagokra vonatkozó kiváltságlevelek, diplomák. Ami a három csoporton kívül esik, nem fontos rendezni, vagy ahogy már láttuk, „méltó az elégetésre". A második javaslat szerzője ismeretlen, talán Püspöky István, a levéltár akkori kezelője lehetett. A levéltár rendezése szempontjából hat nagy csoportot javasolt felállítani: 1. Az első az egyes uradalmakra vonatkozó iratanyag is két részre oszlik. a) „ documenta vei acta, quae iura vei obligationes concernunt, vei ad dillucidationem Jurium vei Obligationum faciunt", tehát adományok, statuciók, ellenmondások, örökvallások, urbáriumok, összeírások, határjárások, szerződések, bírói ítéletek és a mindezekre vonatkozó oklevelek. b) gazdasági iratok: inventáriumok, utasítások, számadások, adásvételi szerződések stb. 2. Második csoport: konvenciók, kontraktusok stb. 3. Harmadik csoport: végrendeletek, örökségekkel kapcsolatos iratok. 4. Negyedik csoport: iratok, amelyek a családot „ in genere " illetik, tehát osztályok, genealógiák stb. 5. Az ötödik csoport a közügyekre vonatkozó iratokat foglalja magába: országgyűlési iratok, a Haditanács, Helytartótanács, Kancellária, Kamara, hadbiztosságok leiratai stb. 80 MOL, P 398. No. 48 234. Melléklet. 81 MOL, P 397. IV/3/a. Conventionale és alkalmazottakra vonatkozó iratok. Összes uradalmak. 1772. 305. cs., fol. 602. 82 MOL, P 405. B. Levéltárral kapcsolatos iratok. Válogatott iratok. Vö. SUNKÓ, 1997. 186. 83 MOL, P 398. No. 48 234. Melléklet.