Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Írások a Károlyiakról - Laczlavik György: Adalék a Károlyi levéltár nagykárolyi történetéhez. Az első állandó levéltáros: Udvarhelyi Ferenc

körülzáró csapatain keresztül törve Nagykárolyt megrohanta. „Az várbul Budai István

10 generális kiszaladván, Rápóti Nagy Pá/

11 kurucz commendáns az bástyára felvévén az vár kulcsait, az németet bébocsátotta, holott is harmad és negyed egész napig nagy prédálást és dúlást tévén, s berohanásakor városi lakosimban is, az mint a Somos erdőre szaladtak volna, közel ötvenig való embereimet levagdalták s lövöldözték. Szatmárról kihajtatott szekereken éjjel nappal bort, búzát, szalonnát, lisztet, egyéb naturálékat, s ládabeli portékákat szállítottak, s hordták, sehol semmi nemű kurucz nem maradván, leveles ládáimat felhasogatták, leveleimet a vár piacán széltében hanták s szaggatták,

12 kiben már másodszor notabilis nagy károkat vallottam. "

13 A másik kárvallás Munkács ostroma alkalmával 1704-ben történt, ahol szintén sok levele pusztult el. Mind jobban gyarapodván a családi vagyon, az azokra vonatkozó iratok megőrzése mind nagyobb odafigyelést igényelt. Károlyi Sándor, aki 1712-ben grófi címet szerzett családjának, különös gonddal őrizte, olvasgatta és rendezte a családi iratokat, mint ahogy naplójában

14 is bőven megemlékszik a régi szép oklevelekről. De nem csupán a jogi szempontból jelentős iratokat tartotta Károlyi Sándor nagy becsben, sokszor ráírván saját kezűleg azok tartalmát, hanem országos főhivatalokat viselvén nemegyszer külön is meghagyta levelében feleségének: „Jól megőrizzétek a leveleket, Szívem!"

15 Károlyi Sándor felismerve a Rákóczi-szabadságharc jelentőségét, az utókorra hagyományozta a szabadságharc éveiben felhalmozott levelezését, többek között Bercsényi Miklóssal és Rákóczi fejedelemmel. „A Rákóczi hadakozásai alatt való dolgokfolyása - írja említett önéletírásában - egész históriát foglalna magában, kire se időm se alkalmatosságom se tudományom nem lévén, magamat fárasztanom nem lehetett, hanem fiamra marad egy nagy fejér leveles ládám teli levelekkel, melyeknek csak indexe másfél rész papiros, azokból 9 esztendeig való folyását azon hadakozásoknak 1703. júliustól 1710. novemberig bőven megtalálja és tapasztalja. "

16 Károlyi Sándor volt az is, aki miután 1730. április 2-án

17 megvásárolta a surány-megyeri uradalmat Kaunitz Andrástól, a - korábbi tulajdonos, továbbá a felesége, Barkóczi Krisztina révén rokon - Bosnyák család levéltárát

18 is megszerezte családjának. A levéltárat 1731-ben a pozsonyi káptalannál helyezte letétbe, amit a család a 18. század közepén előbb Surányba, majd a 19. század elején Pestre szállíttatott, ahol azonban továbbra is a Károlyi család levéltárától elkülönülten kezelték.

19 10 Beölsei Buday István 1704-ben generális főstrázsamester, a Szatmár alatt lévő hadak directora. Uo. 82. 11 Rápolti Nagy Pál 1704-ben nagykárolyi kapitány. Uo. 299. 12 A német parancsnok a zsákmányolt leveleket lemásoltatta, s ez a gyűjtemény a szabadságharc első szakaszának igen fontos forrása. Kiadta Thaly Kálmán az AR, 1873-1935. II/l. kötetében; RT, 1973. 1. köt. 115. 13 SZALAY, 1865. 1. rész 96. 14 Lásd SZALAY, 1865. 15 SUNKÓ, 1997. 185. 16 Ez az Index ma is megtalálható a levéltárban. MOL, P 396. 1. Acta Rakocziana. Series 1. Missiles diversorum ad Alexandrum Károlyi. 172. köt. 17 ÉBLE - PETTKÓ, 1. köt. 309. Vö. MOL, P 392. Lad. 38. No. 17-18. 18 Ma: MOL, P 419. 19 MATTNAK, 1895. 430^132.