Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Írások a Károlyiakról - Csiffáry Gergely: A Károlyiak szerepe 19–20. századi Parád fejlődésében

A kerített vadaskert 1945-ig megmaradt, egykori telepített állatainak utódai képezik napjainkban a terület vadállományának genetikai alapját. Az egykori urasági vadas területe ma a Mátrai Tájvédelmi Körzet védett övezete. Károlyi Gyula nemcsak szenvedélyes vadász volt, az ő érdeme Parádfürdő parkosítása 1883-ban. Tevékenységének ma is élő bizonyítékai a fürdőpark százesztendősnél idősebb fái. Igen kedvelte a gesztenyefákat, belőlük a Párád környéki utak mentén sokat telepíttetett. Leghíresebb a Parádfürdő és Recsk közötti, egy kilométer hosszú védett fasor. Eletében ültették az Ilona-völgy mindkét oldalát kilométereken kísérő fasort, a Szent István-csevicén túl egészen a földútig. Hasonló kettős fasor gesztenyefái magasodnak Párád és Parádsasvár között. A gesztenyefák adták a Károlyi-birtok úthálózatának jellegzetességét. Nem csupán az utakat szegélyezték a kedvelt fákkal, hanem Parádsasvár felett egy gesztenyésligetet is telepítettek.

27 A gesztenyefák telepítésének volt egy kevésbé ismert praktikus oka is, nevezetesen a vadgesztenye termését összegyűjtötték és télen megetették a vadaskert állataival. A parkosításnál tartva szót kell ejtenünk a kor egyik neves kertépítőjéről, Jámbor Vilmosról. Jámbor Vilmos (Hárságy, 1825. jún. 15 - Recsk, 1901. jan. 14.) a kertészeti ismereteit Angliában szerezte. Már mint ismert kerttervező tért vissza Magyarországra. 1867-ben Alcsúton működött. Legnevesebb alkotásai a Margit-sziget parkosítása volt. Mintaszerű parkot tervezett Vácrátóton is. Kimagasló munkái Pápa, Sashalom, Tura, Pilisszántó, Nagykároly, Tóalmás, Tápiógyörgye parkjai.

28 Jámbor Vilmos a Károlyi családdal még Nagykárolyban töltött évei során került kapcsolatba. Bizonyára az ő hívásukra telepedett le idős korában Recsken, ahol 800 hold földet vett, és utóbb botanikus kert alapjait vetette meg azzal, hogy a faluban ő létesítette az első hazai exota fákban és cserjékben bővelkedő faiskolát. Ő volt az, aki sikerrel telepített szabolcsi jonatánalmát a Károlyiak Sándor-réti majorjában.

29 Ezen kívül még Párád parkjai is őrzik a neves kerttervező munkásságának az emlékét.

30 1895-1945 között a község határának 63-65%-át erdő borította. Az erdősültségnek ez a magas aránya hazai viszonylatban ritka. A Károlyi-uradalom nagy gondot fordított az erdők védelmére, gondozására és a fakivágások nyomán az újabb erdőtelepítésekre. 1888-1895 közt 133 kat. hold új erdőt telepítettek. A Károlyiak kitörölhetetlen emlékét őrzik a falu jelenkori földrajzi nevei. Károlyi György unokájáról kapta a nevét az Ilona-völgy és Ilona-patak. A gróf egyetlen leánya, Pálma (1847-1919) 1869-ben férjhez ment DessewfTy Aurél (1849-1928) grófhoz, s a házasságukból 1871-ben született Ilona leányuk. Károlyi György jó barátjáról s egyben Gábor fiának a keresztapjáról, Széchenyi István grófról nevezték el a sasvári határban álló Széchenyi-hegyet. Károlyi Gyula szintén jó barátjáról, gróf Wenckheim Rudolfról nevezte el a ma is meglévő vadásztanyát Rudolf-tanyának, azért mert ő volt, aki a gímszarvast a vadaskertbe telepítette. Gyula gróf a leányairól nevezte el a Parádfürdőn emelt létesítményeket. Első házasságából született Erzsébet (1872-1954); Mihály gróf nővére, róla kapta nevét az Erzsébet Szálló. A második házasságából született Zsuzsanna (1882-1914) a névadója a Zsuzsanna-laknak, míg az húgáról, Júliáról (1883-?) nevezték el a Juliette-lakot. Károlyi Mihályt, miután háromévesen elvesztette fiatalon elhunyt édesanyját, nővérével együtt a nagyanyja, özvegy Károlyi Edéné, született gróf Kornis Clarisse (1834-1906) nevelte fel, aki első férje halála után hozzáment Károlyi Sándorhoz (1831-1906). Miután Mihály 27 Uo. 129-133. 28 MÉL, 1. köt. 795. 29 CSIFFÁRY - CS. SCHWALM, 2001. 39. 30 MNL, 10. köt. 159.; Jámbor Vilmos tevékenységére lásd LAPOSA, 1988. 31-32.