Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Írások a Károlyiakról - Csiffáry Gergely: A Károlyiak szerepe 19–20. századi Parád fejlődésében

gróf rendkívül szerette a nevelőszüleit, nagyanyjáról és annak második férjéről nevezte el a Klarissza-forrást és a Sándor-rétet. Az 1848-as polgári forradalom után a jobbágyfelszabadítás sajátságai következtében a község határának zöme a debrő-parádi uradalom része maradt, amely az egyre növekvő lakosság soraiban földhiányt eredményezett. A paraszti kézen lévő földterület nem csupán kevés, de gyengébb minőségű volt, különösen a legelő és rétföldeknél. A mintegy 1000 kat. hold mezőgazdasági müvelésre alkalmas faluhatár 1/4 része az uradalom kezén volt. A falu gyarapodó népességének egy része az 1860-as évek derekától, majd fokozottabban 1880-tól 1920-ig az amerikai kivándorlást választotta. Ezzel egyidejűleg, közel 200-250 földnélküli lakos évente más uradalmakban vállalt summásmunkát. Összességében az uradalom hatása következtében a falu paraszti lakossága egy késleltetett, lassú polgárosodás útján haladt. Ugyanakkor a Károlyiak látványos és időtálló építkezései, a fürdő fejlesztése, az üveggyár bővítése, a recski ércbányászat megkezdése hosszú távon megalapozták nemcsak Párád országos üdülőhellyé válásának a lehetőségét, hanem az ipari munkahelyek teremtésével elősegítették á tágabb környék lakosainak a megélhetését is. Párádon és Parádsasváron napjainkban nem csupán az épített környezet, a fürdőtelep és a szállók, hanem a parkok, az útmenti fasorok, továbbá a környékbeli erdőtelepítések őrzik a Károlyiak itteni keze munkáját. Felhasznált irodalom BALÁZS, 1993. CSIFFÁRY CS. SCHWALM, 2001. CSIFFÁRY, 2004. CSIFFÁRY, 1979. CSIFFÁRY, 1996. CSIFFÁRY, 1998/a. CSIFFÁRY, 1998/b. CSIFFÁRY, 1999. DERCSÉNYI VOIT, 1978. KARÁCSONYI, 1911. KUBINYI, 1867. LAPOSA, 1988. Balázs Dénes: Magyar utazók lexikona. Bp., 1993. Csiffáry Gergely - Cs. Schwalm Edit: Párád. Szerk. Bán Péter. Bp., 2001. Csiffáry Gergely: Timsógyártás a régi Magyarországon. In: Archívum, 16. Szerk. Csiffáry Gergely. Eger, 2004. 5^15. Recsk 650 éves. Képek a település és az ércbányászat múltjából. Kiállítási katalógus. Szerk. Bodó Sándor. Miskolc, 1979. Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében. Szerk. Bán Péter. Eger, 1996. A mátrai üveghuták története. In: Archívum, 15. Szerk. Bán Péter - Csiffáry Gergely. Eger, 1998. 55-121. Ásványvizek, gyógyvizek és fürdők Heves megyében. In: Agria,

31 24. Szerk. Petercsák Tivadar - Szabó J. József. Eger, 1998. 33-89. Károlyi Mihály és Heves megye kapcsolata. In: Hevesi Honismeret, 5. sz.. 1999. 55-72. Heves megye műemlékei. Szerk. Dercsényi Dezső - Voit Pál. 3. köt. Bp., 1978. Karácsonyi János: A nagykárolyi gr. Károlyi család összes jószágainak birtoklási története. 1. köt. Bp., 1911. Kubinyi Ferenc: A recski termés rézről Heves megyében és a diorit képletről. In: Magyar Honi Földtani Társulat Munkálatai. Pest. 1867. 1-7. Laposa József: Jámbor Vilmos (1825-1901). In: Magyar agrártörténeti életrajzok. Szerk. Für Lajos - Pintér János. I-P. Bp., 1988. 31-32. 31 Az Egri Múzeum Évkönyvének elnevezése a 18. kötettől