Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Írások a Károlyiakról - Csiffáry Gergely: A Károlyiak szerepe 19–20. századi Parád fejlődésében

külföldi tanulmányai (Bécs, Polytechnikum, majd München) befejeztével Itáliában tett tanulmányutat. Hazatérve társult Pollack Ágosttal (Pollack Mihály fiával), mert nem vették fel a Pesti Építő Céhbe, s így nem vállalhatott munkákat. Közösen építették át Károlyi György sógorának, gróf Batthyány Lajosnak az ikervári kastélyát.

23 Majd 1845-1851 között Károlyi Istvánnak, György testvérének a főépítészeként Foton élt és dolgozott. Itt készítette első jelentősebb épületeit: előbb a fóti kastély épületét építette át romantikus stílusban, majd felépítette a templomot, továbbá az itteni paplak és iskola épületegyüttesét.

24 Később sem szakadt meg a kapcsolata a Károlyi családdal, mert 1857-ben Károlyi Ede radványi kastélyát építette.

25 Károlyi György birtokán először 1869-ben dolgozott Ybl Miklós. Még 1869 elején Párádon a tűzvészben leégett a kastélyhoz tartozó urasági ménesistálló. Ezért az új - utóbb Cifra istállónak nevezett - lovarda épületének a tervét készítette el, miután ennek a megvalósítása volt a fontosabb, a fürdővendégek szállítása végett. így azután 1869 augusztusában már felépült az új lovarda. Még 1869 augusztusában a helyszínen fejezte be a parádfürdői, ún. alsó kastély tervrajzát. Az épület helyén már Grassalkovich (I.) Antalnak, majd az Orczy családnak állt egy kisebb úrilaka. Ehelyett 1872-re klasszicista stílusban felépült az új vadászlak, amely a déli oldalon földszintes lett, az északi oldalán pedig emeletes. Utóbb az épületnek az északi kétemeletes, új szárnyát ugyancsak Ybl Miklós tervezte romantikus stílusban, amelyet 1889-ben Károlyi Gyula építtetett fel. A kastélybővítés során az épületeket, amelyek 44 szobát foglaltak magukba, vezetékes vízhálózattal látták el. E kastélyhoz 1920-ig 60 kat. hold kiterjedésű park és kert is tartozott.

26 Parádsasváron a mai kastély helyén 1872-ig a csevicefürdő épülete állt, amelyet ekkor elbontottak. A sasvári kastély L alakú, romantikus hatású földszinti részét 1872-ben építették, ugyancsak Ybl tervei nyomán. Szintén az ő tervei alapján készült el 1882-ben német neoreneszánsz stílusban az egyemeletes rizalit és a kétemeletes kastélyszárny. A melléképületeket az egykori fürdő épületeiből alakították ki. Megrendelője Károlyi Gyula volt. A parádi műút elágazásánál, a völgy bejáratánál épített kastélyt eredetileg két patak fogta közre, mintegy 20 kat. hold kiterjedésű parkkal. Ez a soktornyú - összhatásában eklektikus jellegű - épület lett a névadója az egykori üveggyári telepnek, majd 1949-től az önálló községnek is, mivel a kastélyt már 1903 előtt Sasvárnak nevezték el a Károlyiak. A kastélyt Károlyi Gyula a fiának, Mihály grófnak szánta vadászkastélynak. Ezért ezzel szemben szemben a patak másik oldalán felépíttette Ybl tervei alapján az uradalmi fővadász házát, mely ma étterem. A sasvári kastély körül 1878-ban 4872 kat. hold erdőt bekerítettek, hogy a betelepített gímszarvasokat megóvják. A Mátrában Károlyi Gyula tenyésztett vadaskertben először szarvast. Később az itteni gímszarvasokból a család bistei (Zemplén megye) és selmeci (Hont megye) vadasaiba is telepítettek. A vadaskert szarvasállománya 1888-ban már 424 db volt. Az 1900-as évek elején muflont is telepítettek a parádi vadasba, amely meghonosodott. A rendszeres vadászatok céljából a vadaskert területén vadásztanyák épültek. A Kékes északi oldalán, a Saskő alatt, 590 méter magasan létesült a Rózsa-szállás, míg a Galyatetőtől keletre 640 méter magasan a Rudolftanya. 23 MÉL, 2. köt. 1056-1057. 24 MNL, 18. köt. 741. 25 Lásd RNL, 19. köt. 610. 26 CSIFFÁRYCS. SCHWALM, 2001. 129-131.