Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

I. 17–18. századi források - Sípos Ferenc: Szabolcs, Szatmár és Bereg vármegye a 18. század elején. Forrásközlés.

Sípos Ferenc Szabolcs, Szatmár és Bereg vármegye a 18. század elején Forrásközlés

1 Új század, új remények! A honi lakosság által minden bizonnyal nagy reményekkel várt új század, a tizennyolcadik azonban nem hozott gyógyírt az egyre jobban elhatalmasodó gazdasági bajokra.

2 Magyarország a török háborúk után kiszolgáltatott helyzetbe került: /. Lipót - miután törvényben ismertette el a Habsburg-ház örökös, fiágon öröklődő királyságát,

3 s fiát /. Józsefet meg is koronáztatta - többé nem tartotta szükségesnek az országgyűlés összehívását, így megszűnt a sérelmek, elégedetlenségek elösorolásának, az intézkedések sürgetésének egyedüli fóruma. Az uralkodó rendeletekkel kormányzott. Az államhatalmat Magyarországon a német katonák, a hadi biztosok, a hadseregszállítók, a jezsuiták, a sótisztek, a harmincadosok, továbbá a német, cseh, olasz új földesurak és a különböző bizottságok tagjai, valamint a hazai „németes urak" képviselték. Csak az abszolút hatalmat gyakorló idegen uralkodó, /. (Habsburg) Lipót német-római császár és magyar király volt döntési helyzetben - tanácsadói csupán javaslatokat tehettek, a hivatalok feladata pedig a döntések végrehajtására szűkült -, a rendek teljesen kiszorultak a hatalomból. (Mivel nálunk a rendek nem nemzeti uralkodóval kerültek szembe, a hatalomért folytatott harc egyúttal függetlenségi jelleget is öltött.) A több, eltérő fejlettségű országot kormányzó, egységes birodalom kialakítására törekvő /. Lipótnak nem sikerült úrrá lennie a gazdasági bajokon. Az alattvalók azt érzékelték, hogy a pénzszerzés korábbi lehetőségei megszűntek, az adót viszont 1698-tól már teljes egészében készpénzben követelték tőlük!

4 Az 1702-1703-as katonai évre hirtelen felszökő adó

5 immár nem a jobbágyi munka hasznából, jövedelméből folyt be az államkincstárba - a jobbágygazdaságot emésztette fel! Magyarországon pénzhiányra panaszkodtak. Bécsben a bajon tüneti kezeléssel akartak segíteni: fedezet nélküli rézpénzzel árasztották el az országot, adóba viszont nem fogadták el! Súlyosbította a helyzetet a lassan kibontakozó nagy európai 1 Dolgozatunkban terjedelmi korlátok miatt az 1701. április 26 - 1703. május 31. között keletkezett forrásokat közöljük. A második rész az 1703. június 1 - július 4. közötti időszakot mutatja majd be - reményeink szerint a következő évkönyvben. 2 Magyarország helyzetére lásd R. VÁRKONYI, 1965. 679-720., újabban R. VÁRKONYI, 1978. 26-90. 3 1687: 2., 3. te. 4 Korábban a készpénz egy részét át lehetett változtatni természetbeni szolgáltatásra (porció). IVÁNYI, 1991. 200. 5 Magyarországra (Erdély, a 13 szepesi város, Horvátország, Szlavónia, Dalmácia, a Szerémség és az egyéb visszafoglalt területek kivételével!) 1698-1699-ben 3,6, 1699-1700-ban 3,2, 1700-1701-ben és 1701-1702-ben 3-3, 1702-1703-ban viszont már 4 millió forint adót vetettek ki. Uo. 201., 204. 1702-ben a Habsburg Birodalom adóbevétele 12,4 millió forint volt. Ebből 7,1 milliót Magyarország és Erdély fizetett! (Csehország 4 milliót, az osztrák tartományok 1,3 milliót.) Összehasonlításul: 1713-ban 1,6 millió forintot fizettek a magyar korona, 6,6 milliót a cseh korona tartományai és 1,5 milliót az osztrákok. SZÍJÁRTÓ, 2004. 262-263.