Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Írások a Károlyiakról - Kovács Ágnes: Károlyi Sándor ősei

Kovács Ágnes Károlyi Sándor ősei Aki valaha is foglalkozott családfakutatással, tudja, hogy a legrégibb nemzedékek tagjainak rokonsági kapcsolatait, sőt olykor a nevüket illetően is megoszlanak a szakirodalmi vélemények. A Károlyiak története iránt érdeklődők viszont szerencsés helyzetben vannak, mert a família egykori levéltárosai, Waltherr László, Géresi Kálmán és Éble Gábor összegyűjtötték és rendszerezték a vonatkozó forrásokat, illetve tisztázták a családtagok közti kapcsolatokat. Különösen fontos Éble „A nagy-károlyi gróf Károlyi család leszármazása a leányági ivadékok feltüntetésével" c. könyve, amelyben hat, csaknem teljes és alapvetően pontos adatokat tartalmazó leszármazási táblázat található, s amelyet olyan nagy tekintélyű kortárs történészek méltattak, mint Holub József, Hóman Bálint és Madzsar Imre. Persze, mint minden munka, ez is tökéletesíthető,

1 de témaválasztásomat nem ez, hanem a konferencia célja és helyszíne befolyásolta. Amikor a rendezők felkértek, hogy tartsak előadást a kuruc táboraokról, arra gondoltam, hogy inkább a felmenőkről beszélnék. A nagykárolyi kastély falai között ugyanis különösen jogosnak és helyénvalónak tűnt fel a kérdés: voltak-e családi előzményei Károlyi Sándor nem mindennapi karrierének, milyen képességeket és magatartásmintákat örökítettek át az elődök az ambiciózus utód számára? A Károlyiak az egyik legősibb, az utókor által Kaplyon vagy Kaplony néven ismert nemzetségből származnak, amelyről a Váradi Regestrumban található a legkorábbi feljegyzés. Eszerint az eddig ismert legrégibb ős Józsa volt.

2 Ugyancsak a Váradi Regestrum őrizte meg Józsa fia András emlékét, akire közvetve egy 1264-ből való oklevél is utal. Ebből megtudjuk, hogy Saápy Miklós egy Szatmár megyei birtokát eladta Simonnak, András fiának, aki ekkor a Kaplony nemzetség birtokainak ura volt.

3 Az eredeti szállásbirtokokat - két, 1231-ben kiállított adomány levél határjárási részéből következtethetően - Szinyér-Váralja és a Szamos, a szatmári várhoz tartozó királyi földek, a Tomaj, a Drug, valamint a Hont-Pázmány nemzetség birtokai határolták, azaz számottevő nagyságot képviseltek. A 13. század második felében a nemzetség két fő ágra szakadt. A vagyonosabb és tekintélyesebb Nagymihályi ág Ung megyében telepedett meg, a másik, amelyből a Károlyiak is származnak, Szatmár megye területén maradt. Amíg az ősapának számító Józsa és fia, András a nemzetségnevet, ennek fia, Simon és unokája, András az Ördög jelzőt viselte. Simontól származnak a Bagosiak, a Csomaköziek, a Vetésiek és a 14. században kihalt Vadaiak is. A Károlyi név először Simon hasonnevű unokájával kapcsolatban fordul elő a forrásokban. Károlyi Simon a 14. század első felében élt, amikor a vezetéknév használata még korántsem volt általános. Többnyire valamely jellegzetes tulajdonság, mesterség alapján vagy a birtok neve után alakultak ki a legrégibb családnevek, ahogyan ezt a történetírók egy része a Károlyiak esetében is feltételezi. Arra hivatkoznak, hogy a Kaplony-nemhez tartozó többi család is a birtokai után nevezte el magát, jóllehet egy ideig a Károlyiakkal azonos címert használtak. A kutatók másik csoportja a család nevét a címerükben látható karvallyal (karoly, karuly), ' Nemrégiben például Károlyi Sándor feleségének, Barkóczi Krisztinának a leveleiből kiderült, hogy a házaspárnak az eddig ismerteken kívül volt még egy Juliannának keresztelt lánya, aki kisgyermekként hunyt el. KOVÁCS, 2003. 143. 2 KARÁCSONYI, 1995. 748-749.; ÉBLE, 1913.1. sz. leszármazási tábla. 3 KÁROLYI, 1882-1897. 1. köt. 3-4.