Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Írások a Károlyiakról - Kovács Ágnes: Károlyi Sándor ősei

a nemzetség totemállatával hozza kapcsolatba,

4 a későbbi birtokközpont alapítójának, illetve benépesítőjének pedig az akkor már Károlyinak nevezett Simont tartja.

5 Jómagam az előbbi álláspontot tartom valószínűbbnek, amelyet - a rokoncsaládok által követett gyakorlat mellett - Szirmay Antal monográfiája is megerősít. Szirmay a megye alispánjai után kutatva bukkant rá a vármegyei levéltárban egy iratra, amely azt bizonyítja, hogy már 1303-ban is létezett Károly nevű település Szatmár megyében.

6 Ami nem vitatható - akár a családnévből képezték a helységnevet, akár a településnév sugallta a családnevet -, hogy a családi címerhasználat a genusrendszer hanyatlását jelzi. Az is feltételezhető, hogy a családi címerek kialakulása idején a nemzetségi totemállat kisajátítása a Károlyiak által a rokoncsaládok közötti vagyoni és tekintélybeli hierarchia következménye lehetett. A nemzetségi kötelékek lazulásával megszűnt a közös birtoklás, az összetartozást csak a Kaplonyban, Szent Márton tiszteletére emelt nemzetségi monostor jelképezte. Ennek kegyurasága a nemzetség valamennyi tagját megillette, ezen a jogon szerezték meg az utód nélkül elhalt rokonok birtokait. A 14—15. században élt Károlyiak nem tartoztak a politikaformáló nagybirtokosok közé, de többük is személyes kapcsolatban állt a mindenkori uralkodóval. Következetes királyhűségük jó befektetésnek bizonyult. A továbbiakban, a teljesség igénye nélkül, szeretnék utalni a királyi kegy néhány megnyilvánulására. 1346-tól, Nagy Lajos adományának köszönhetően a Károlyiak minden szombaton vásárt tarthattak Károlyban, amelyet Zsigmond, majd Mátyás újabb, országos vásárjogokkal bővített.

7 Több családtag, köztük Simon unokája, Bertalan — Károlyi Sándor egyenesági felmenője — megkapta a szabadispánságot és a Sárkány-rend vitéze címet. Ugyancsak neki köszönhető, hogy új adomány címén, Zsigmond a Károlyiaknak adta ősi birtokaikat és megengedte, hogy más földesurak jobbágyai, a tartozásaik kiegyenlítése után, odaköltözhessenek. Máskor elengedték a perek során rájuk kirótt bírságokat, s az is előfordult, hogy a megyei hatóság helyett a királyi kúriára tették az ügyeiket.

8 Mindez persze nem egyedi jelenség, hiszen a jómódú középbirtokos nemesség és a központi hatalom egymás természetes szövetségesei voltak. A király szolgálatában szerzett érdemek mellett a birtokvédelem és -gyarapítás másik eszköze a pereskedés volt, amellyel a Károlyiak is gyakran éltek. Talán ezért sem vállaltak csekély haszonnal járó, ám idő- és pénzigényes megyei hivatalokat. S bár van ellenpélda, az országos tisztségek a Károlyiakhoz hasonló társadalmi helyzetű nemesek (egregius) számára szinte elérhetetlenek voltak. 4 Ebiének azt a felvetését, hogy a Károlyi nevet a Károly környékén nagy számban élő madár, a karvaly ihlette volna (ÉBLE, 1913. 13.), Madzsar Imre az 1915-ös Történeti Szemlében megjelent ismertetésében Gombocz Zoltán nyelvészeti kutatásaira hivatkozva elveti. 5 KÁROLYI, 1882-1897. 2. köt. No. XXIV. 6 SZIRMAY, 1809-1810. 1. köt. 127. A Szirmay által megtalált dokumentum regesztáját két forráskiadvány is közli. CD. Hun. 1829-1844. 8. köt. 24-25.; AOkl, 1990-2004. 1. köt. 269. Ez utóbbiban a Károlyra történő utalás a következő contextusban fordul elő: „ Csaholy Miklós és Peökry Pál Szathmári cfomesjek vámmentességet biztosítanak a Károlyi-ból feleségével és ingóságaival a Pest mfegyeji Gewn faluba utazó Gewberdh-i Lodomér számára ". Ez a forrás cáfolja Géresi állítását, mely szerint a „ mostani Károlynak neve... az azon vidékről szóló elég nagy számú oklevelekben 1335-ig elő nem fordul. " KÁROLYI, 1882-1897. 2. köt. No. XXIII-XXIV. 7 Az adományoknak köszönhetően a szombati sokadalmon kívül Mindszentek és Szentháromság napján, böjt vasárnapján, szeptember 14-én és Dorottya napján is lehetett vásárt tartani Károlyban. 8 Bertalanhoz hasonlóan fivére, László (Lancz) is a Sárkány-rend vitéze volt, ennek fia (ugyancsak László) szintén. Az idősebb László Zsigmondnak, az ifjabb Mátyás királynak volt kedvelt híve. Ő építtette Károlyban 1482-ben azt az erős kőházat, amelyet 100 évvel később Károlyi Mihály várrá alakított.