Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Csekő Ernő: A szekszárdi Leopoldok. Pillanatfelvétel egy saját irathagyatékkal nem rendelkező család kutatásának állásáról

két tudhatott magának, ami vélhetően a családon belül is vezető - bátyját, Károlyt is felülmúló - tekintélyhez juttatta. A szentágotai bérletben történt Boschán Lajos - Leopold Samu csere is erre utalhat. További családon belüli bérlőváltásra példa: az 1895-ben Leopold Róza férje, Rosenbaum Miksa bérelte trefortpusztai birtokot egy pár évvel később már Leopold Mihály vezette. Természetesen maga az a tény, hogy 1869-ben - mely az izraelita hitfelekezet életében nagy jelentőségű, egyúttal ellentétes reakciókat kiváltó események időszaka - a minisztérium Leopold Sándorra bízza a községkerület megszervezését, újabb kérdéseket vet fel.

52 Miért ő? Miért pont a fiatal, dinamikusan gyarapodó szekszárdi hitközségből kerül ki a kerületi biztos, mikor nemcsak Tolna megyében, de Baranyában is több, nagyobb és jóval régebbi múltra visszatekintő zsidó közösség van. A hitközségkerület elnöke Szekszárdon székel, és nem a jóval nagyobb és jelentősebb Pécsen? Azt bizton megkockáztathatjuk, hogy e fontos feladat (kerületi biztos) elnyerésekor Leopold Sándor személye már nem lehetett ismeretlen a kultuszkormányzat előtt, így kapcsolatukat a szekszárdi hitközségben vitt szerepe mellett a közalapítványi uradalommal ápolt szoros szálak is megalapozhatták. Egy részletesebb kutatásnak vizsgálnia érdemes a Leopoldoknak a neológ izraelita hitközségi életben vitt szerepét, úgy az adatok szintjén, mind a neológ irányzat által közvetített, vallási kereteken túlmutató, szélesebb értelemben vett kulturális-társadalmi értékek, célok (pl. asszimiláció) érvényesülésén keresztül. Ebből a szempontból újfent Leopold Sándor emelendő ki - bár a szekszárdi hitközség elnöki tisztét Károly és Kornél is betöltötte

53 -, aki a Baranya-Tolna megyei községkerületi elnöki tiszte révén, szinte haláláig részese volt a neológ irányzat országos vezetésének, így 1905-ben az országos hitközségi szervezetben (Országos Iroda) elnökhelyettesi pozíciót töltötte be.

54 Ehhez más fontos intézményekben bírt tisztségek társultak, például 1897-től haláláig tagja volt a hazai zsidóság szellemi központjának tekinthető Országos Rabbiképzö Intézet vezérlő bizottságának.

55 Leopold Sándort, rövid átmeneti időt követően, 1914. március 24-től unokaöccse, dr. Leopold Kornél követte a községkerületi elnöki székében.

56 Az eddig tárgyaltak alapján az I. nemzedék széleskörű gazdasági tevékenysége, valamint a helyi és országos felekezeti életben játszott fontos szerepe szinte előrevetíti, hogy a Leopold család a közélet területén, a városügyek tekintetében is jelentős aktivitást fejtett ki. A helyi képviselő-testületi vagy megyebizottsági tagság önmagában még nem utal erre, hiszen a korabeli szabályozásnak - a virilizmus érvényesülésének - köszönhetően a megfelelő vagyon, illetve gazdasági potenciál automatikusan maga után vonta ezeket (lásd az 1. sz. táblázatot). Azonban a város érdekében gyakorolt kijárói szerep, amelyre a kulturális kormányzat irányában Leopold Sándor gyakran vállalkozott, vagy a törvényhatósági bizottság legfontosabb, és politikai jelleggel is bíró testületeiben való szereplés már többről szól. Az a tény pedig, hogy a megye szűkebb, irányadó testületeibe a család több tagja is bekerült - az 1900-as évek első 52 A rendeletet közli K. CSEH, 2002. 139-140. 53 A hitközség történetének és Leopoldok erőfeszítéseinek kétségtelenül egyik legimpozánsabb eredménye a zsinagóga felépítésében tárgyiasult. Az 1897. évi átadáskor természetesen Leopold Sándor hitközségi elnök tartotta az avatóbeszédet. DOBOS, 1996. 241-242. 5

4 Az ehhez társuló tekintélyt, befolyást a Leopold családra vonatkozóan növelte, hogy Leicht Lajost 1905-ben az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesület (OMKE) ügyvezető igazgatóságának tagjává választották. Tolnavármegye, 1905. ápr. 2. 2., 1905. máj. 21. 3. 55 Leopold Sándor már az 1873-ben alakult, az Országos Rabbiképző Intézet felépítését irányító bizottságnak is tagja volt. Lásd RABBIKÉPZŐ, 1927. 12-13, 33. 5

6 Tolnavármegye és a Közérdek, 1914. március 26. 3.