Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Csekő Ernő: A szekszárdi Leopoldok. Pillanatfelvétel egy saját irathagyatékkal nem rendelkező család kutatásának állásáról

évtizedében a központi választmánynak dr. Leopold Kornél, ifj. Leopold Lajos, míg az állandó választmánynak előbbi kettő mellett Leopold Sándor is tagja

57 -, és figyelembe véve azt, hogy e testületekben rajtuk kívül szinte nem is találkozunk a zsidóság képviselőivel, újfent a család befolyását jelzi, és kiterjedt kapcsolatrendszert valószínűsít.

58 A családnak a megye meghatározó, ugyanakkor szabadelvű középbirtokos családokkal (pl. Bezerédj, Csapó, Bartal) tartott jó kapcsolata, adott esetben azok (főleg Bezerédj Pál, Csapó Vilmos személye) iránt érzett őszinte tisztelete

59 talán az okszerű gazdálkodás terén elért eredményeiknek szólt, de vélhetően a Leopold családba mélyen beégett 1848-1849-es tradíciókkal is magyarázható.

60 Ennek kapcsán, persze, egyelőre csak előfeltételezés gyanánt, a megyei középbirtokosság értékteremtő tagjaihoz - akár öntudatlanul - történő idomulás kézségét is megfogalmazhatjuk.

61 Mindenesetre, feltételezésem szerint az ifj. Leopold Lajos pályáján az 1920-as évek elején megfigyelhető tudományos közegváltás (OMGE, Köztelek, Darányi Ignác Agrártudományos Társaság) - mely életszakaszáról amúgy nagyon keveset tudunk - az 1918-1919. évi történések tapasztalatai mellett a döntően vidéki társadalomban történt szocializációnak tudható be.

62 Természetesen ennek tisztázásához további adatokra van szükség, ahogy az 1918—19-es eseményeknek a családra gyakorolt hatása is további kutatásra vár. Az az eddigiek alapján is leszűrhető, hogy az őszirózsás forradalom, majd a Népköztársaság időszaka különbözőképpen, a tanácsköztársaság időszaka egyértelmű presszióként érintette a Leopold család tagjait. Míg ifj. Leopold Lajos igen fontos, igaz, a politikától távol eső feladatot, a Vöröskereszt kormány biztos-helyettességét, majd kormánybiztosságát vállalta el a Károlyi-időszak alatt, addig dr. Leopold Kornél a tanácsköztársaság idején személyi szabadságát illetően is elszenvedője a munkáshatalomnak.

63 A Fejér megye déli részén radikalizálódó helyzet 1919 elején földosztó mozgalmakhoz vezetett, amely párosulva a munkáshatalom agrárpolitikájával, Leopold Gusztávot és Leopold Lajost ütötte el időlegesen a szentágotai, illetve szilfamajori bérlettől.

64 57 CSEKŐ, 2005. 88., Leopold Sándor már az 1870-es évek elejétől tagja e testületeknek. 58 A leginkább pártpolitikai jellegű szerepvállalás dr. Leopold Kornél esetében konstatálható, akit lapjával, a Tolnavármegyével egyetemben, a fennálló állami- és társadalmi berendezkedéshez illeszkedő, szabadelvű párti, majd munkapárti kormánypártiság jellemzett. 1910 februárjában pl. ő a Nemzeti Munkapárt megalakulását üdvözlő megyei küldöttség vezérszónoka. K. BALOGH, 1989. 341. 59 Híven árulkodnak erről ifj. Leopold Lajosnak Szabó Ervinhez írt 1903. április 4-i levele, illetve a Leopold család több tagjának levelei Csapó Vilmoshoz. PSZL, 729. 35. 14-15. pali., TMÖL, XIII. 9. 141-143. pali. 60 Például dr. Leopold Koméi tagja volt a Kossuth Lajost Torinóban 1889-ben meglátogató küldöttségnek. Erről többször közölt beszámolót, pl. Tolnamegyei Újság, 1927, nov. 12. 1-2.; További jellemző adalék, ahogy ifj. Leopold Lajos védelmezte Kossuth személyét és szerepét Szabó Ervinnel szemben, úgy könyvismertetésében (Szabó Marx és Engels válogatott művei c. kötetéről), mind magánlevélben. Tette ezt abban az időszakban, amikor Szabó Ervin a legnagyobb hatással volt rá, 1903-1907-ben. PÓK, 1982. 330-337., SZABÓ I., 1978. 260-262. 61 Gondoljunk bele abba, hogy nagybérlőként egy-egy község mindenapjaiban a Leopoldok jelenítették meg az uradalmat - amely Sárszentágota, vagy Véménd községi ügyeiben is kitüntetett szerepet játszott -, az emberek számára pedig az „uraságot". Pl. Leopold Gusztávot a községben „Kegyes nagyságos úrként" szólították. Magyar József közlése. 62 A tudományos közegváltás - ami együtt járt az agrárgazdaságtan irányában történő elmozdulással - kapcsán persze nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy ifj. Leopold Lajosnak már az 1910-es évek elejére meglazultak a kapcsolatai a Huszadik Század körével. 63 Leicht Lajossal egyetemben dr. Leopold Kornél is azon szekszárdi tehetős polgárok közt volt, akiket a vörösőrök 1919 áprilisában túszul szedtek, és Hőgyészre szállítottak. A svájci Vöröskereszt budapesti missziójának közvetítését felhasználva ifj. Leopold Lajos eszközölte ki kiszabadulásukat. TMÖL, VII. 1/b. Büntetőperek. 1920-B. 286. Kövendy-féle per, Tolnamegyei Újság, 1920. április 10. 2. 64 ERDŐS, 1994. 76-77., JENÉI, 1969. 95-97.