Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Csekő Ernő: A szekszárdi Leopoldok. Pillanatfelvétel egy saját irathagyatékkal nem rendelkező család kutatásának állásáról

félbetört, a reformkor jelentős politikusáról, Bezerédj Istvánról írt első életrajzi munka így is az ő nevéhez fűződik.

7 Az irodalom terén alkotott a házasság révén családba került Leopold Samuné Guttmann Irén, aki a múlt századelőn Lys-Noir néven volt ismert megszólaltatója az emancipálódó, divatba jövő női költői hangnak. Az egykorú kiadványok általános forrásértékét növeli a Leopold családra vonatkozóan még egy speciális tényező: dr. Leopold Kornél 1891-ben elindított lapja, a Tolnavármegye, amely a többi helyi laphoz képest jóval gazdagabb tárháza a Leopold famíliával kapcsolatos híreknek.

8 Míg a kutatás fő tárgyát képező két nemzedék történetének nagy része csak írott források révén feltárható, a harmadik nemzedék sorsának csak közelítő megismerése - a szétszóródás, illetve a történelmi kataklizmák (II. világháború, holokauszt, 1945 utáni időszak) következményeként - is roppant nehéz, amely kapcsán bizony a szóbeli közlés, interjú szerepe jelentősen felértékelődik. Az adatközlés mellett a visszaemlékezők további kutatást elősegítő tippel, ötlettel is szolgálhatnak, vagy akár a leszármazottak felderítésében is nagy segítségre lehetnek. De a szóbeli közlések szintén hasznosíthatók lehetnek a család második nemzedékének tagjai vonatkozásában, akik kapcsán nemcsak a szóbeli közlésből eredő személyesség, szubjektivitás, illetve hétköznapi életszituációkra nyert információ gazdagítja az ismereteinket, hanem egy-egy, Szekszárdtól távol eső településen (Sárszentágota - Fejér megye, TótvázsonyCservölgy - Veszprém megye) játszott szerepükre, ott töltött életszakaszukra nyerhetünk a későbbi levéltári kutatást is megalapozó alapinformációkat. Természetesen mindezek mellett a szak-, illetve helytörténeti irodalomról is szót kell ejtenünk, amely a Leopoldokkal kapcsolatos szűkössége ellenére is kiindulópontja (volt) a kutatásnak. A szekszárdi Leopold család második nemzedékének területileg is változatos tevékenységére az adott hely, térség (hely)történeti irodalma szintén szolgálhat fontos adalékokkal, amelyek közül egy-kettőre e tanulmányban hivatkozunk is. A Leopoldok szekszárdi, Tolna megyei működéséről szóló irodalomra inkább az elszórt adatok jellemzők (pl. a Szekszárdmonográfia), de a rövid életrajzi ismertetések (ifj. Leopold Lajosé, dr. Leopold Kornélé, Leicht Lajosé) is megtalálhatók.

9 Genealógia, főbb életrajzi adatok Mondanom se kell, hogy e területen is nagyon kevés eddig publikált adatra támaszkodhattam. Ezért a szekszárdi izraelita felekezeti, illetve állami anyakönyvekből, árvaszéki iratokból, valamint a helyi lapokból nyert adatok birtokában csak a jelenlegi ismereteinket tükröző áttekintést tudok adni. Azonban a minimális célt - és a család történetének további vizsgálatát lehetővé tevő állapotot -, az első és második nemzedék rokonsági, házassági kapcsolatainak, viszonyainak felderítését így is sikerült teljesíteni. Egy-egy hiányzó életrajzi adat kiderítése azonban még a jövő feladata. 7 Megjelent: Budapesti Szemle, 1897.34-50, 172-198. 8 Az újság 1910-től Tolnavármegye és a Közérdek címen 1918-ig maradt fenn. Az 1919-ben induló új, Szekszárdon monopolhelyzetbe kerülő megyei napilapra szintén befolyással bírt dr. Leopold Kornél, így az továbbra is gyakran számolt be a családdal kapcsolatos eseményekről, főképp dr. Leopold Kornél gazdasági érdekkörébe tartozó vállalkozások tevékenységéről. 9 Előbbire K. BALOGH, 1989.; DOBOS, 1996.; SZILÁGYI - SCHWEITZER, 1991.; CSEKŐ, 2002/a.; CSEKŐ, 2005.; utóbbira TÖTTÖS, 1995. 83-84, 165-166.; DOBOS, 2005. 395-403.; Meg kell még említenünk az ifj. Leopold Lajosról szóló, nyomtatásban eddig megjelent legbővebb ismertetést: E. BÁRTFAI, 1987.