Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Csekő Ernő: A szekszárdi Leopoldok. Pillanatfelvétel egy saját irathagyatékkal nem rendelkező család kutatásának állásáról

2. sz. táblázat A szekszárdi Leopoldok felnőttkort megélt I. nemzedéke Leopold Izsák (1796 -?) - Fischel Johanna (1798 -?) Károly (1825-1902. V. 11.) Sámuel (1826-?) Sándor (1832.1. 5-1912. X. 28.) Betti (1842. III. 23-1913. XI. 20.) A 2. sz. táblázat adatainak döntő részét szolgáltató, a szekszárdi zsidókról készített, 1850. január 20-i állapotot tükröző összeírás tanúsága szerint Leopold Sándor már Szekszárdon született.

10 Ennek ismeretében korrigálni szükséges E. Bártfai László azon - más, így már nyomtatásban megjelent adatokkal is cáfolható - közlését, hogy Leopold Sándor az 1860-as években telepedett volna meg a városban. (így tehát nemcsak Samu és Lajos, hanem a többi gyermek is Szekszárdon született.)

11 Valójában a Leopoldok szekszárdi jelenlétének megalapozói az egy generációval idősebb Leopold Izsák és felesége, Fischel Johanna voltak. A fennmaradt zsidó összeírásokat átnézve nagy valószínűséggel megállapítható, hogy Szekszárdra költözését megelőzően Leopold Izsák Faddon élt.

12 Mivel a zsidó összeírások eléggé egyenetlenül maradtak fenn - 1826-1827-nél újabb csak a simontornyai járásnak van -, csak annyi valószínűsíthető, hogy az áttelepülésére 1826-1827 és 1832 közt került sor. Amiképp vélelmezhető az is, hogy felesége, Fischel Johanna szintén faddi volt, netán a közeli Paksról származott.

13 Mindenesetre az kétségtelenül megállapítható, hogy Leopold Izsák a Szekszárdra betelepülő első zsidók közt volt. Ugyanis a megyeszékhely a megye más településeihez képest sokáig elzárkózott a zsidók beköltözése elől. így pl. még 1821-1822-ben is csak 4 családfőtjegyez az összeírás Szekszárdon, mikor pedig már Paks és Bonyhád esetében 100 körül járt a zsidó családok száma. Azonban a kóser lacikonyhás Leopold Izsákkal szemben a város nem emelt kifogásokat.

14 Leopold Izsák és Fischel Johanna gyermekei közül eddigi kutatásaink során Sámuelről nem tudtunk meg többet.

15 Károly és Sándor családjáról a legfontosabbakat a következő táblázat tartalmazza. 10 TMÖL, ÍV. B. 428/e. Szekszárdi izraelita hitközség iratai 11 Vö. E. BARTFAI, 1987. 407. „Szeretem Szekszárdot, ezt a bájos kis várost, nemcsak mert ott születtem, de még inkább azért, mert száz év előtt az atyám is ott született" - vallott ekképp ifj. Leopold Lajos 1931-ben. Tolnamegyei Újság, 1931. augusztus 8. 1-2. 12 A Dunaföldvári járás 1821-1822. és 1826-1827. évi zsidó összeírása. TMÖL, IV. A. 1/d. Összeírások. 13 A Dunafbldvári járás 1807-1808 és 1821-1822. évi összeírásában Faddnál Fischl Ábrahám és Jakab, míg Paksnál Fischl Jakab, Lőrinc, Solom volt feltüntetve. TMÖL, IV. A. 1/d. Összeírások. 14 K. BALOGH, 1989. 178. 15 Eddigi kutatásaim során Leopold Sámuelről további életrajzi adatot (házasság, gyerekek) nem sikerült megtudni, viszont elképzelhető, hogy a szekszárdi izraelita születési anyakönyv egyik, 1859. évi bejegyzése őt takarja. Eszerint az 1859. december 27-én született Leicht Lajos keresztapjaként - „Name der Pathen oder Zeugen " rubrikában - S. H. Leopold neve van feltüntetve. TMÖL, IV. B. 428/e. Szekszárdi izraelita hitközség iratai.