Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Kiss Kálmán: A Luby család

ALubyak szatmári története 1772-ben kezdődött, amikor Luby (IV.) Károly (1750—1805)

8 Nagykárolyba került. Szülei benedekfalvi Luby Antal és lukanényei Luka Julianna voltak. A család aktívan részt vett a vármegyei közéletben: a nemzedéktábláról olvashatjuk le, hogy a nagyapa, Luby László Hont vármegye aljegyzője és szolgabírája volt. Luby (IV) Károly életének korai éveiről kevés adat maradt fenn. Az egyik irat tanúsága szerint a fiatal gyereket 1762-ben a váci „szegény nemes ifjak társodájába" íratták be, ahol iskolai tanulmányokat folytatott.

9 Később elhagyta szülőföldjét, és gróf Károlyi Antal szatmári főispán szolgálatába szegődött. A húszesztendős fiatalembert titkári feladatok ellátásával bízták meg. Luby (IV.) Károly Szatmár megyében ismerkedett meg Becsky Ágnessel, tasnádszántói Becsky Gábor leányával, akivel 1778. február 8-án Nagy-Gécz (ma: Nagygéc) községben, a Becsky család ősi fészkében házasságra lépett. A frigy révén Luby (IV.) Károly nem csak a Becskyekkel került rokoni kapcsolatba, hanem a tekintélyes Károlyi családdal is, mivel a Becskyek az évszázadok során nemegyszer a Károlyi famíliából választottak maguknak házastársat. Becsky Ágnes dédnagyanyja is Károlyi-lány volt, ugyanis dédnagyapja, Becsky György, szatmári alispán báró Károlyi Terézt, gróf Károlyi Sándor leánytestvérét vette feleségül. Luby (IV.) Károly, sok társához hasonlóan, egyszerre több hivatalt is viselt. 1790-ben Szatmár vármegye alispánjának választották meg, emellett királyi udvari tanácsos és a magyar királyi tábla assessora volt. Luby Károly követtársával, ifjabb kisrédei Rhédey Ferenccel együtt a pozsonyi országgyűlésen képviselte Szatmár vármegyét. Rhédeyvel való kapcsolata egyébként a Lubyak Szatmár megyei további történetének meghatározó tényezője lett, ugyanis éppen ifjabb Rhédey Ferenc volt az, akinek nagyari udvarházát és birtokát a Lubyak később megvásárolták. A kisrédei Rhédeyeket napjainkban általában a Bereg megyei Csaroda községgel kapcsolatban szokták említeni. Az ottani műemlék református templomban található ugyanis idősebb Rhédey Ferenc (1700-1758) epitáfiuma.

10 Idősebb Rhédey Ferenc életének három-négy évtizedét Nagyarban töltötte,

11 ahová valószínűleg az 1720-as évek elején került házassága révén, mivel onnan választott magának feleséget rátóti Gyulaffy Mária személyében.

12 Halálát követően özvegye továbbra is Nagyarban maradt. Idősebb Rhédey Ferenc négy árvát hagyott maga után: három leánygyermeket, Krisztinát, Borbálát, Klárát és egy fiút, Ferencet. Később a lányok férjhez mentek és elkerültek a faluból. A fiútestvér, ifjabb Rhédey Ferenc a vármegye központjához, Nagykárolyhoz közelebb fekvő piskolti udvarházába költözött, s onnan irányította az anyjuk halálával végképp gazda nélkül maradt nagyari birtokot. A barokk stílusban épült, műemlékként védett nagyari kúriáról a szakirodalom úgy tartja, hogy 1785 környékén épült. Akkor készült el ugyanis II. József rendeletére az első katonai felmérés Nagyar belterületét ábrázoló térképszelvénye.

13 A térképen egyértelműen beazonosítható mind helyileg, mind alaprajzát tekintve a ma is meglévő kuriális épület. Azonban a Luby család iratai között fennmaradt levelek, valamint más dokumentumok alapján bátran állíthatjuk, hogy az udvarház nem 1785 körül, hanem jóval korábban, talán már a Gyulaffy-időszakban, de mindenképpen jó néhány évtizeddel 1785 előtt, tehát még idősebb Rhédey Ferenc 8 Uo. Nagy Ivánnál a születési évszám 1752. 9 HORÁNSZKY, 1936. 14. 10 Vö. KOMJÁTHY, 1983. 8. 11 Idősebb Rhédey Ferenc apja, Rhédey László (? -1730) Csarodán élt. Vö. KEMPELEN, 1911-1932. 9. köt. 116. 12 Uo. 116. Ugyanakkor itt utalok arra, hogy Nagy Iván munkájának Rhédey Ferencre vonatkozó leszármazási táblája pontatlan, mivel nincs feltüntetve két nemzedék, sem csarodai Rhédey László, sem fia, idősebb Rhédey Ferenc, csupán ez utóbbi fia, ifjabb Rhédey Ferenc. Vö. NAGY, 1857-1865. 9. köt. 743. 13 PÓK, 1998.40.