Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Kiss Kálmán: A Luby család

életében megépült. Idős Rhédey Ferenc halála után ugyanis az özvegy nem volt olyan anyagi helyzetben, hogy egy ilyen épület megépíttetésére vállalkozhasson.

14 Ifjabb Rhédey Ferenc szintén aktív résztvevője volt a vármegyei közéletnek, s ennek köszönhetően személyes, munkatársi kapcsolatba került Luby (IV.) Károllyal. Közelebbi ismeretségüket elmélyítette az is, hogy a vármegyei közgyűlés a pozsonyi diétára kettejüket delegálta követként. Luby (IV.) Károly ezekben az években már Nyírvasváriban álló saját udvarházában élt feleségével és fiaival, (II.) Imrével (1778-1851) és (V.) Károllyal (1787-1840). Az apa 1805-ben meghalt, a birtok irányítása és a gyerekek sorsának egyengetése attól kezdve az anya feladata lett. Vélhetőleg a Luby szülők és ifjabb Rhédey Ferenc között már hamarabb is szóba került a nagyari birtoknak a Luby fiúk számára történő zálogba adása, amely az egyik irat tanúsága szerint 1807-ben meg is történt.

15 Ezzel gyakorlatilag eldőlt az egykori Gyulaffy-, majd Rhédey-birtok további sorsa: mivel a Rhédeyek a szerződésben kitűzött idő elteltével nem váltották vissza, a birtok végleg a Luby családra szállt. A nagyari birtok igazgatását az első esztendőkben az anya, Becsky Ágnes intézte, majd 1810-ben fiaira ruházta át ennek gondját. A fiúk között a földbirtokot vagyonilag megfelezték, ám az egész birtokon történő gazdálkodást (II.) Imre távolléte miatt (V.) Károly vállalta magára. Az udvarházat (V.) Károly kapta meg, (II.) Imrének pedig Nagygécben biztosítottak földterületet egy kúria felépítésére.

16 1822-ben az egész nagyari földbirtok Luby (V.) Károlyé lett, miután kifizette testvérét, (II.) Imrét.

17 Luby (V.) Károly neve több vonatkozásban is említésre méltó. Jelentős alakja volt a megyei közigazgatásnak: hosszú időn keresztül viselte a Fehérgyarmati járás szolgabírói tisztét. Közismert, hogy az 1815-től a Nagyarral szomszédos Cseke (ma Szatmárcseke) községben élő Kölcsey Ferencnek (1790-1838) nem kevés keserűséget és bosszúságot okoztak az atyafiaival kibontakozott birtokperek. Luby (V.) Károly szolgabírói minőségben többször is bíráskodott ezekben a vitás ügyekben. Az iratok szerint a felek meghallgatásának helyszíne volt a nagyari udvarház is.

18 Kölcsey azonban nemcsak ilyen esetekben és nemcsak mint peres fél fordult meg a Lubyak otthonában. Rendszeresen és kölcsönösen látogatták egymást, ugyanis közeli rokonságban és emellett jó kapcsolatban is voltak egymással. A rokonság alapját az képezte, hogy Luby (V.) Károly feleségének, hiripi Szuhányi Annának (1792-1840) a testvére, Josephine Csekébe ment férjhez. Szuhányi Josephine (1798-1854), vagy ahogy nevezték, Pepi Kölcsey Ádámnak (1796-1827), Kölcsey Ferenc testvérének volt a felesége. Kölcsey Ádám korán bekövetkezett halála után árván maradt kisfiának, Kölcsey Kálmánnak és az özvegyének támasza a testvér, Kölcsey Ferenc lett. A két család közötti rokoni szálak erősítését jelentette az is, hogy Kölcsey Kálmánt Luby (V) Károly és felesége, Szuhányi Anna tartotta keresztvíz alá. Kölcsey Antónia (1821-1876) és Obemyik Károly (1815-1855) fennmaradt naplótöredékeiből a gondosan ápolt rokoni kapcsolat sok apró részletére fény derül.

19 Bár a visszaemlékezések időterjedelme nem nagy, és 14 A nagyari református egyház iratai között találunk több utalást is arra vonatkozóan, hogy az özvegynek anyagi gondjai voltak, s néhány alkalommal kölcsönt kellett kérnie az egyháztól. Erről tanúskodnak az első nagyari anyakönyv belső borítóján található, kölcsönadásra vonatkozó bejegyzések. 15 SZSZBML, XIII. 21. 2. d. 10/A. cs. 6. pali. 1822. szept. 29. 16 Uo. 1810. ápr. 24. 17 Uo. 1822. szept. 29. J

8 Vö. Luby Károly idézése Nagyarban Kölcsey Ferenc, Költsey Adám, valamint Jámbor András és Kalmár Mihály részére. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban őrzött irat publikálva: CSORBA, 1991. 98. 19 KÖLCSEY A., 1982. A Függelékben részleteket közölnek Obernyik Károly naplójából.