Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Papp Klára: A Csákyak erdélyi ága a 18. században

A belső ellentétek azonban még hosszú időre megmaradtak. Még 1780. novemberében, egy évvel a férje halála előtt is azt írta Csáky Kata Kolozsvárról, hogy osszák meg a konyhai és egyéb költségek fizetését, hogy „ ne tudna a cseléd a szüntelen való osztozkodásról közöttünk. A te gusztusod pedig abban áll, hogy semmi se jó előtted, amit én cselekszem, látom, örökké úgy bánsz vélem, mint valami gyerekkel... ".

80 Levelezésükben életük legfontosabb eseményeiről viszonylag rendszeresen tájékoztatták egymást. Leányuk, Rozália sorsa pl. állandó témája volt a levélváltásnak, hiszen „Rosali" személyét lehetőségnek tekintették a Csáky család két ágának újraegyesüléséhez. 1776. szeptember 25-én Bánffy Dénes írta Kolozsvárról Csáky Katának: örül, hogy Rozália „mátkás kis asszony " lett, „ illik neki az új hivatal, amelyből is kívánom, hogy minél hamarébb kiszabadulhasson. "

81 A kiszemelt vőlegény Csáky János volt, Csáky Antal abaúji főispán fia.

82 1789-ben, amikor Bethlen Rozália a Tabula Districtualis előtt pereskedett Csáky János ellen, kiderült, hogy annakidején az anyja, Csáky Kata kényszerítette lányát a házasságra, mondván: „mással volt correspondentiáit, missilis leveleit az öreg grófnak mind megmutatja és az Exponens grófnét klastromba záratja. "

83 Kiderült, hogy Rozália félt az anyjától, akinek az volt a véleménye „Ha most Rozália nem szereti is Csákit, de idővel edgyüvé szoknak, ugyan azért kérlek édes Matskásim, persvadeáld a leányomnak, járj körülötte, hogy vegye rá magát a Csákival való mátkaságra. " A család két ága közötti megegyezés békés módja ugyanakkor a magyarországi ág tagjainak véleményével is találkozott. Idősebb Csáky János 1776. december 20-án egy Pozsonyból írott levelében gratulált Rozália és „jó öcsém, ifjabbik gróf Csáky János " egybekelése miatt. Neki is az volt az álláspontja, hogy a házasság véget vethetne a család két ága közötti villongásnak, „melyek közöttünk olly sokáig és olly régen fönt forognak. "

84 Csáky János és Bethlen Rozália 1776. szeptember 14-én kötött hat oldalas házassági szerződést.

85 1777. február 27-én Szebenben Bethlen Rozáliát, mint Csáky Jánosnét bocsátották útra Magyarországra, felsorolva a magával vitt ékszereket, ruhákat stb.

86 Előbb Kassára utazott, ahol megismerkedett rokonaival - akik jól fogadták, „mintha örökké közöttük lettem volna "-, majd a házastársak Szendrőre mentek. Már Kassán elfogta Rozáliát a honvágy, amikor egy Dezsőfivel találkozott, aki a prímással járt Erdélyben. Le is írta apjának, hogy „mikor olyan emberekre akadok, az kik Erdélyt ismerik, már olyankor az többire nem is nézek, nem is szólok hozzájok. " Április 9-én Rozália még tartott tőle, „ hogy fér a fogamra az falusi lakás, mert itten csak sok vendégeskedésben tölt az idő." De április 17-én már Szendrőről írt apjának elégedettséget tükröző levelet.

87 A férj ugyanis Rozália születésnapjára muzsikusokat hozatott a várba „hírem nélkül, ágyúztat is, egyszóval minden kitelhető mulatságokat végben vitt, estve táncoltunk..." - írta apjának. 80 KmOl, Fond Jósika, No. 662. A lovakat, amiket Szebenben tartanak, azt is fizessék együtt. 81 KmOl, Fond Jósika, No. 661. 82 NAGY, CD-ROM, Csáky Antal (meghalt 1764-ben) pedig Csáky Zsigmond tárnokmester fia volt (1665-ben született és 1738-ban halt meg). 83 KmOl, Fond Jósika No. 543. 484. 84 Uo. Ő is a megegyezést ajánlotta a pereskedés helyett. Ennek ellenére 1777 májusában Csáky Kata - Medve Mihály nevü megbízottján keresztül - Szebenben kerestette az ősi jószágok kiváltásához szükséges iratokat. Medve levele 1777. május 3-ról, amelyben arról tudósít: a Királyi Gubernium Archívumában keresteti az iratokat. 85 KmOl, Fond Jósika, No. 542. 400. 86 KmOl, Fond Jósika No. 542. 406. Ékszerész (Jubilér) igazolta a brilliáns, gyöngyös és gránátos öltözetek értékét, az ezüst portékákat, a köntösöket, ruhákat. 87 KmOl, Fond Jósika No. 552.