Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Papp Klára: A Csákyak erdélyi ága a 18. században

Rozália végül július 16-án költözött átalakított lakhelyére: „Nekem is nagy foglalatosságaim voltak, mivel házaim már egészen elkészültek, ma költöztem elsőkben beléjük és sok dolgom volt, az míg kicifráztam."

88 júliusában Bethlen Miklós Kassára írta levelét Rozáliának.

89 Ide érkezett meg Csáky Kata is, leánya meglátogatására, bár Rozália - levelei hangneme alapján - inkább várta volna apját: „Az Asszony őnagysága is megismerkedett az cassaiakkal, kik nagyságoddal is örömest megösmerkednének. "

90 1778 tavaszán Rozália Erdélybe utazott férjével együtt, jártak Almáson, Szebenben, valamint elvitte Csáky Jánost Küküllővárba is, amit apja szerzett meg és épített át. Megnézték a fácános kertet, a szép hidat („férje dícsiri az hidat, micsoda jól van megcsinálva "), a házat és vittek magukkal „4 fácánt, úgy birsalma sajtot is".

9i Az erdélyi ág elképzeléseihez kapcsolódva, Rozália folyamatosan küldött információkat a fiúág tagjai közötti osztozkodás állásáról. 1777 júniusában - miközben apja betegsége miatti aggódásának adott hangot -, arról tudósította apját, hogy egyedül megy haza Erdélybe, mert a férje a családi per miatt Pestre utazik. 1778 júniusában Kassáról arról értesítette Bethlen Miklóst, hogy „ Csákiék még egészlen nincsenek megosztozva, az semmi difficultás ne légyen nagyságod előtt, mivel Szendrő úgy is a miénk és az többi jószágoknak felosztása már mentől elébb véghez fog menni. " Ebben az évben merült fel a család tervei között Csáky János erdélyi politizálásának, szerepvállalásának lehetősége. Augusztusban egy bizonyos Székely Dávidné azt üzente nekik Bécsből, hogy „már resolváltatottfőispánynak 23-dik napján ezen holnapnak... [és] méltóztanifog Csákit az erdélyi dolgokban világosítani". Esterházy Károly egri püspök viszont 1778 novemberében mindenképpen le akarta beszélni Csáky Jánost a főispánságról, mondván, hogy „ egészlen koldussá fog tétetődni". Csáky ezzel szemben tudatosan készült az Erdélybe költözésre, mindenféle holmikat küldetett Kolozsvárra, amire majd ott szükségük lehet. 1778 szeptemberében Rozália már első gyermekével volt 6 hónapos terhes, apja is azért aggódott, hogy ebben az állapotban nem kedvező Kassáról Erdélybe utazni.

92 Az orvos is azt javasolta neki, hogy maradjon Kassán, „helyből ne mozduljak, míg fél időn túl nem leszek". A tervek valószínűleg nem mindenben váltak valóra, ugyanis Csáky Kata egy keltezetlen - de feltehetően Bethlen Miklós halála után írott - levelében kifejezetten szemrehányó hangnemben írta lányának: „ vajon ki biztatta Csákit, hogy Erdélyben nem lesz szüksége a magyarországijószágaira, legalább annyi segítségére csak vagy, mint a Bottyani kisasszony lett volna. Hogy adósságot fizetek, én oka nem vagyok, hogy szegény apád annyit csinált ok nélkül, én annak semmilyében nem részesültem, bár az enyémet nem költöttem volna. Bethlen Miklós 1781-ben halt meg, ekkor jött létre megegyezés Csáky Katalin és lánya, Bethlen Rozália (Csáky Jánosné) között.

94 Bethlen Miklós 1781. augusztus 8-án készítette el 88 KmOl, Fond Jósika No. 552. Szendrőről 1777. július 16-án írott levél. Arról is tudósította apját, hogy nénje (Bornemissza Annamária) kesergő levelet küldött neki, arra gyanakszik, hogy anyja, Csáky Kata haragszik rá. Kérte apját, beszéljen feleségével, de óvatosan, „keménységgel nem gondolnám, hogy többre lehetne véle menni, mint jósággal". 89 1777. július 10. KmOl, Fond Jósika No. 662. 90 KmOl, Fond Jósika No. 552. 1777. szeptember l-jén írott levél, hozzá van csatolva Csáky Kata sebtében leírt üzenete a férjéhez. 91 KmOl, Fond Jósika No. 552. 1778. március 24-én Küküllővárról írott levél. 92 KmOl, Fond Jósika No. 661. Bethlen Miklós levele Csáky Katalinnak 1778. szeptember 2-án. 93 KmOl, Fond Jósika No. 550. Csáki Kata arra is utal „ látom sok fekvő portékáit örömest megtartottatok, elég gyűrű, óra, s egyéb van, én miattam nem fizettek. " 94 KmOl, Fond Jósika No. 660.