Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Papp Klára: A Csákyak erdélyi ága a 18. században

együttélés után élete nagyobb részét egymástól távol töltötte, hiszen az asszony az erdélyi birtokok irányításával, a gazdálkodás teendőivel foglalatoskodott, vagy télen a kolozsvári házban élt társasági életet. A férj többnyire Szebenben, a Gubernium székhelyén végezte teendőit, Magyarországba utazott, vagy a szebeni farsangokon, a társasági élethez tartozó vadászatokon vett részt. A házastársak viszonya nem volt mindig felhőtlen. Ahogyan Csáky Katának egy 1764. március 10-én keltezett, férjéhez írott leveléből kitetszik, előfordult, hogy három napig se szólt feleségéhez, ezért lett kettejük között a levelezés a biztos kapocs.

77 Az asszony önérzetesen írta férjének, hogy „mióta együtt lakunk, majdnem minden jövedelmemet a te tetszésedre fordítottam. Bécsbe olykorjártál, mikor még se jószágod, se fizetésed nem volt. Az után tudod, hogy nehezen vettem magam annyi ezüstnek vásárlására, melynek kifizetésére az atyai jószágom kiváltásáért való és más eleimtől maradt pénzemet fordítottam, de ki nem pótolhatván akkor sokáig, majd minden jószágom jövedelme annak kifizetésére ment. " A levél megírásakor az aszszony felháborodására az szolgáltatott okot, hogy a consiliáriusság taxájának kiváltásához szükséges 1000 magyar forintból Csáky Kata letett 500 forintot, a többit a kamattal együtt apródonként kellene fizetniük, de Bethlen Miklós egy fillért sem fizetett, sőt semmiféle utasítást nem adott ebben az ügyben. A házastársi viszony megromlására utal az asszony kesergése, miszerint békés együttlétre vágyik, nem olyanra „veszekedéssel kezdjük, s gyakran azzal végezzük a napot." Bár 1763 őszén Bethlen Miklós már tett egy fogadalmat: „többé nem lesz, hogy ládáimat, almáriomjaimat felrontasd, pecsétit felszaggattasd, mert jó lehet, valamik az én ládáimban vannak, azok egy krajcárodba se kerültek, mert az én kezembe soha csak egy aranyat se adtál, hogy valami ház szükségét pótoljam vele... ". Különösen azért érezte Csáky Kata még hónapokkal később is megalázónak a fenti incidenst, mert ura utasítására a cseléd szaggatta fel a pecsétjét, holott - ahogyan az asszony gondolta - „soha egy pénzedbe sem kerültem, ezt egy asszony se írhatná Erdélybe rajtam kívül, mégis egy nincsen, akinek olyan kevés becsületi legyen az ura előtt, mint nekem. " A sok szívbéli gyötrelemnek tulajdonította legyengülését, ami miatt feküdnie kell. Mivel a gyengeség oka a sok veszekedés, arra kérte Bethlen Miklóst, legyen jó szívvel iránta, ne keserítse tovább az életét.

78 A házaspár konfliktusai oda vezettek, hogy 1770-ben Nagyszebenben, Bajtay József Antal erdélyi püspök előtt kellett saját pecsétjeikkel és aláírásukkal megerősített békés megegyezést kötniük, amely a következőket tartalmazta:

79 - Mivel a feleség 42 ezer forintot kölcsönzött urának, arról készüljön contractus, s az adósság fejében a férj kösse le birtokait a feleségének. - A férj adjon a birtok működtetésére minden évben 300^400 rénes forintot a feleségének. - A feleség tájékoztassa a férjet a jószágokkal kapcsolatos lépéseiről, s egyező akaratból tegye meg intézkedéseit. A házastársak vállalták, hogy közösen viselik a házi és egyéb költségeket, és esetleges egyenetlenségeiket eligazítják, „fentartván mindenkoron mások, főleg a cselédgyek előtt magokhoz tartozó tekintetet". 77 KmOl, Fond Jósika No. 662. 78 A levélvégi békülékeny hangnem az utóiratban is folytatódott, ahol a „ Gubernátor asszonyra " is hivatkozva arra kérte urát, építtessen konyhát és ebédlőt a „vacsai/eredőnél", mivel májusban oda készülne Rozáliával együtt. 79 KmOl, Fond Jósika No. 542. 360. 1770. március 10-én Mária Terézia parancsára született a megegyezés. 1770. március 12-én a két fél pecsétes megállapodást kötött. KmOl, Fond Jósika No. 678.