Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Kiss András: Kolozsvár és a Báthoryak: Zsigmond ás Gábor

akna műveltetésében. A város éveken keresztül hasznosította a két aknából kitermelt sót, és erről 1600-tól 1605-ig pontos számadásokat vezetett. Ezek a számadáskönyvek értékes adatokat szolgáltatnak a kolozsi és széki sóaknákról és az említett évek erdélyi sóbányászatáról is.

12 A fennebb ismertetett zálogkölcsön függvénye a fejedelemnek a város javára tett másik jelentős juttatása, a kolozsvári harmincadjövedelem átengedése a kolozsváriaknak. Báthory Zsigmond az 1598. szeptember 3-án Gyulafehérváron kibocsátott kiváltságlevelében - megemlítve a város hűségét, ami visszatérésekor is megnyilvánult - a kolozsváriakat felmenti a huszad és harmincad fizetése alól a Németországból, Magyarországról, Lengyelországból és a két Valachiából behozott, illetve oda kivitt mindennemű árujuk és portékájuk után, az abból származó bevételeket pedig a város saját céljaira fordíthatja. Az idők folyamán az adománylevelet Rákóczi Zsigmonddal kezdődően megújították a következő fejedelmek is egészen I. Rákóczi Györgyig. Ezekben az oklevelekben az adományt viszont azzal indokolták, hogy a Báthory Zsigmondnak kölcsönzött pénzösszeg fejében lekötött kolozsi és széki sóaknákat a fejedelmi kincstár visszavette, ami megrövidítette a várost. Ugyanakkor a város kötelezettségei is módosultak. A harmincadjövedelem átengedése a kolozsváriaknak azzal is járt, hogy a városnak meg kellett szerveznie a harmincadhivatalt, harmincadosokat kellett kiküldenie, és a kivitt, illetve behozott áruk pontos nyilvántartását és az ezek után fizetett harmincadról számadáskönyveket kellett vezetnie. Ezek az 1599 és 1637 között vezetett számadáskönyvek jelentős forrásai az erdélyi kereskedelem történetének, a kolozsvári polgárok, korabeli kifejezésével: az árus emberek kapcsolatainak, annak, hogy miként járultak hozzá a város anyagi és szellemi javainak gyarapításához.

13 Uralkodása utolsó felvonása, az 1601. augusztus 3-i goroszlói vesztes csata után, Báthory Zsigmond akkori komornyikjával, Balassi Györggyel egy társzekéren a megbízható városba, Kolozsvárra szállíttatta javait: ékszereit, drágaköveit, ezüsttálait, tányérjait, ruháit, egyéb értékeit és 32 000 magyar forint készpénzt. A szállítmány meg is érkezett, és amint erről lennebb szólunk, 1612-ben Báthory Gábor ezeknek a felkutatásával Kamuti Balázst bízta meg.

14 Az országot romlásba taszító Báthory Zsigmond után az 1608-ban uralomra kerülő másik Báthory, Gábor már olyan időben kezdi meg országlását, amikor az előtte uralkodó Bocskai István és Rákóczi Zsigmond rövid fejedelemsége után az ország nyugalmasabb, biztonságosabb időket ért meg. A fiatal, tehetséges Báthory Gábor uralkodásra termett alkat volt, bár szertelensége komoly tehertételt jelentett mind saját magának, mind az országnak. A kálvinista kultúra egyik akkori gócában, Ecseden nevelkedett. Katolikus elődeitől eltérően a református hitben nőtt fel. És noha támogatásának köszönhetően gyökeresedett meg Kolozsváron a református - korabeli szóhasználattal ortodoxa - eklézsia, életpályája során számára a felekezeti hovatartozás nem feltétlen hitvallást jelentett, hanem hatalma céljait is szolgálta. Ezt támasztja alá az, hogy a Habsburg-ház iránti hűségéről tett fogadalmában megígérte a katolicizmus visszaállítását Erdélyben,

15 viszont a hajdúknak esküt tett, hogy megmarad református hitében és „ az eretnekeket, háromságosokat és bálványimádó pápistákat az országból kizárja".

16 A nyilván politikai, hatalmi célok érdekében tett fogadalmaknak, az erdélyi viszonyok 12 Uo. 365-366., 458., 476.; JAKAB, 1888/a. 2. köt. 181-182.; Vö. EOE, 1875-1898. 5. köt. 528.; KISS, 1985. 133. 13 JAKAB, 1888/a. 2. köt. 172-174., 177., 208-210., 225-227.; Vö. JAKAB, 1888/b. 475^76.; EOE, 1875-1898. 5. köt. 522.; PAP, 2000. 2. köt. 14 Vö. KISS, 2004. 162. 15 EOE, 1875-1898. 5. köt. 346-347., 350.; Vö. JAKAB, 1888/b. 469. !6 EOE, 1875-1898. 6. köt. 87.; Vö. JAKAB, 1888/b. 469^170.; MAKKAI - MÓCSY, 1986. 2. köt. 624.