Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Soós Kálmán: A Mic-bán monda eszenyi változatai. Adalékok a Bocskai család genealógiájához

őrház

51 mellett azon a területen állott, melyet ma is »Kastely-dombnak« neveznek. Szabályszerű négyszögben emelkedik ki ez a domb a síkságból.

58 Tizenöt méter széles sáncz árok környezte. A Kastély-domb és a község között két tónak nyoma látszott 1884-ben, mindegyike körülbelül 25 méter átméretü.

59 Az egykori várkastély külső területének mintegy negyedrésze a Tisza vizét szabályozó védtöltésen belül jutott, amiért ennek a területnek észak Nyugati oldalát időnként a megáradt Tisza mossa, amelynek balpartjától

60 a Kastély-domb valami 100 méterre esik. "

61 Az 1889-1928 között, egy nagyszabású munka - Magyarország váraira vonatkozó anyaggyűjtés - keretein belül születő Soós Elemér-féle kézirat idézett része az építmény alaprajzát próbálja „megszerkeszteni" úgy, hogy egyben annak a várépítészettől örökölt védelmi berendezésére („tizenöt méter széles sáncz árok", nyilván a Tisza vizével telítve) is rámutat. Ha kiegészítjük ezt a „szabályszerű négyszög" átmérőjének nagyságával - mintegy 70x70 méter, amit személyesen mértünk meg - akkor első pillantásra egy nagyobb méretű erősségről kapunk némi képet. Persze ez csalóka is lehet, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy az általunk segítségül hívott és Soós Elemér jóvoltából körvonalazott alaprajz az építmény legkorábbi alakját vetíti elénk. Első formája nyilván jóval kisebb lehetett, valószínűleg egy megerősített nemesi lakóház, esetleg kő vagy fa lakótoronnyal. Ennél az általános megállapításnál figyelembe véve a fenti nehézségeket és alaprajzának ismeretlenségét, sajnos nemigen mondhatunk többet. Nem a könnyen megoldható kérdések körébe tartoznak az eszenyi kastély rommá válásának, vagyis elpusztulásának körülményei és ideje sem. Az ide vonatkozó honismereti munkák e tekintetben hallgatnak,

62 vagy mint azt munkánk elején kimutattuk, egyszerűen már csak a romról tudósítanak. Bereg vármegye monográfusa, Lehoczky Tivadar alig érintve ugyan a kérdést, még ismeri a kastély 17. század első felének birtokosait. Rövid, három sorba foglalt bekezdésében a leleszi levéltárra hivatkozva a következőképpen ír erről: „ 1611. Telegdi Borbála

63 és Zsuzsanna

6

^ az eszenyi kastély és helység, valamint Agtelek és Bezdédfaluk birtokába beiktattak. 1629. Birtokosul említik Csapi Zsófia Rétéi Péter özvegye. "

65 Az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában általunk megismert, s fentebb már citált Soós Elemér-féle gyűjtemény szerint az építmény „ 1615-ben még állott, mert ekkor eszenyi Csapy Ferencz tiltakozik az eszenyi Kastély(»castelli Ezen«)nak és a gálszechi birtokoknak tartozékai iránt Daróczy Ferencz ellen. "

66 Itt a Soós család leleszi levéltárára hivatkozik, majd vizsgált épületünk megsemmisülésének körülményeit összefüggésbe hozva az eszenyi pálosok állítólagos ^

7 Az őrház száma a margón található, mint kiegészítés a szöveghez. 58 Itt egy ábrára hivatkozik, amely sajnos hiányzik. Ez valószínűleg a kézirat végén összeállított források között a „katonai térkép 1:75 000" lehetett. 59 A kataszteri felmérésre hivatkozik. 60 Ezt tévesen írja, mert jobb partjától. 61 SOÓS-féle kézirat, 15. 62 Erről lásd CSÍKVÁRI, 1940., 1940. 181.; SZABÓ, 1931. 174-179.; BOROVSZKY, SZABOLCS, 24. 63 Telegdi Borbála előbb Csapi Kristóf, majd később Rákóczi Zsigmond felesége lett. Erről lásd LEHOCZKY, 1882. 3. köt. 847.; NAGY, 1857-1865. 3. köt. 9. 64 Itt nyilván Telegdi Borbála leányáról, Csáky Zsuzsannáról van szó. Mindkettő említődik egy 1631. március 3-án kelt és az eszenyi klastromra vonatkozó levélben. Lásd DAP, 1975. 142. Vö. NAGY, 1857-1865. 3. köt. 65 LEHOCZKY, 1882. 3. köt. 847. 66 SOÓS-féle kézirat, 17.