Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Takács Péter: A Kende nemzetség (Vázlat)

Takács Péter A Kende nemzetség (Vázlat) Az Almost és ivadékait hűségükről pogány - a vérségi társadalomszerveződési keretek között élő népek számára megszeghetetlen - esküvel biztosító, „ előkelő, hadban hatalmas, hűségben állhatatos... hét fejedelmi személy",

1 a hét honfoglaló törzsfő között ott volt „Ond, Ete apja, akitől a Kalán- és Kölese-nemzetség" származott,

2 s akiknek az ivadékai - a Szente-Mágócs nemzetség leszármazottaiként

3 - a kételemű névadási szokás meghonosodását követően Kölcsey és Kende családneveken vonultak be a magyar történelembe. A reformkorig inkább csak Szatmár, Bihar, Ung, Abaúj, Gömör és Máramaros vármegyékben ismert famíliák honfoglalásig visszavezethető eredetéről a magyar himnusz írója - Szemere Pálhoz címzett önéletrajzi levelében - így vallott: „A Kölcsey nemzetség már emberemlékezetétől fogva Szatmár megyében törzsökösnek tartatott. A nemzetség levéltárában vágynak levelek fel a 13-ik [!] századig. A nemzetség s a megyeiek elejétől fogva úgy hitték, hogy eredetünket Ázsiából vesszük, s javainkat ex prima occupatione et divisione regni bírjuk."^ Némi fantáziával és az írott források tartalmát a hagyományokkal ötvöző, az ázsiai pusztákig visszakalandozó őskeresés Kölcsey Ferencnél versbe is kívánkozott: „Büszke magyar vagyok én, keleten nőtt törzsöke fámnak, / Nyúgoti ég forró kebelem nem tette hideggé; /Szép s nagy az, ami hevít; szerelemmel tölti be lelkem / Honi szokás és föld, örököm kard s ősi dicsőség / ...Kölcsey nemzetség, Ete hü maradéka, kit egykor / Don hullámai körül, a Hét magyar egyike, hős Ond, / Lángölelés zálogja gyanánt neje karjairól vőn. / Vígan laktanak ők rohanó Tisza partjai mellett, / S hol vadon árnyak alatt barnán viszi habjait a Túr... "

5 Még ebben, a részleteiben idézett Töredékben sem feledkezett meg a költő a Kölcsey és Kende nemzetség közös temetkezési helyéről, a Cégényben alapított monostorról

6 - mely településnek a nevét a nemzetségeket egymástól megkülönböztető predikátumként viselte az egyik Kende-ág, amíg a második világháborút követő proletárdiktatúra hatalmasai el nem tiltották őket ettől a szokástól. Az Ond fia Ététől - Karácsonyi szerint Szentétől és Mágócstól - származtatott nemzetség 1344-ben még egynek vallotta magát. A nemzetségi hagyomány és egy királyi privilégiumlevél tanúsága szerint ekkor kapták volna Nagy Lajos királytól Cégény helységet,

7 ahol monostort alapítottak, ami a nemzetség közös temetkezési helye lett, s a megannyi birtokosztálykor megmaradt közös nemzetségi birtoknak. Cégény ugyan közbirtok maradt, de a gyors ütemben népesedő ősi nemzetség rövid időn belül két ágra - Kölcsey és Kende - szakadt. A fiágon 1 ANONYMUS, 1975. 82-83. 2 Uo. 84. Dr. Karácsonyi János ellene mond az Ond fia, Ete nemzetségi-leszármazási, ezzel együtt az első- vagy ősfoglalású birtokjogi hagyománynak. О a király által vitézi tetteikért birtokkal megadományozott Szenté és Mágócs személyektől - a Szentemágócs nemzetség alapítóitól - eredezteti a Kölcsey és a két Kende nemzetséget. KARÁCSONYI, 1900. 971., 978-980. Lásd még: KÖLCSEY D., 1938.; CSORBA - NYAKAS, 1993. 8-11. 3 Uo. 971-980. 4 „Elsőfoglalás és királyi osztás szerint... " KÖLCSEY F., 1960. Levelek, 504-516. 5 KÖLCSEY F., 1960. Költemények, 156. 6 BOROVSZKY, SZATMÁR, 57., 300.; KÖLCSEY D., 1938. 7 NAGY, 1857-1865. 6. köt. „hibákkal tömötten" 184—191., illetve „meghamisítva és alaptalanul a Rendiekkel öszszekötve " 543-546., végül a hibákat korrigálva: Pótlék-kötet 306-309., 6. köt. 187.