Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)
III. Családtörténeti tanulmányok - Kövér György: Biográfia és családtörténet: Solymosi Eszter és caládja
Huri András apja és Eszter nagyanyja voltak testvérek. A rokonság fokát illetőleg azonban - úgy tűnik - a menyek nem voltak kellően tájékozottak. 61 A tárgyaláson Solymosiné leginkább „komaasszonyaként" említette Hurinét, aki Zsófi lányának keresztanyja volt. 62 A mürokonság láthatóan fontosabb köteléknek számított, mint a nem pontosan, inkább névleg számon tartott leszármazási rokonság. A beszegődés motívumát egyik asszony sem gazdasági szükséggel indokolta. Solymosiné szerint „ nem muszáj volt szolgálni, a csak jókedvében tette, mivel neki atyjafia és másik leányomnak keresztanyja és úgy tartotta mint saját gyermekét, mert csak egyetlen fia van ". Huriné a szolgálatba hívás történetét a rá jellemző bőbeszédűséggel adta elő: „A kis fiam, aki elhalt épen annyi éves volt ezzel a kis leánnyal. Én máskor is bajlódtam kis leánygyermekekkel, de azokat sem terheltem, készebb vagyok magam tenni mindent, csakhogy jól töltsék fiatal napjaikat. Ezzel a kis leánnyal is így bántam. Nem maradt mint csak egy 7 éves fiam. Ez azt mondta: hívja el édesanyám ezt a kis leányt hozzánk s azt a kis bért inkább egy atyafinak adja. Igen szép, ügyes gyermek volt, járt az ismétlőiskolába. Én megígértem fiamnak, hogy majd elkérem édesanyjától, de mielőtt ez megtörtént, eljött maga a gyermek hozzánk. Lelkem Eszter, mondtam neki, eleresztene-e édes anyád hozzánk szolgálni? Ezt sem mondtam volna, de mikor elmenőben volt, fiam az istálló ajtajában állott és intett, hogy szólítsam meg. Én tehát megszólítottam, mond meg a komaaszonynak, hogy eleresztenee hozzánk lakni. " 63 Abban a két tanúvallomás egyezett, hogy Eszter dolga a kialkudott (15 forint meg egy pár csizma) bérért az volt, hogy ételt vigyen ki a tanyára, s mosogasson, sepregessen a ház körül. Huri András ugyanis, aki eszlári taksás nemes családból származott, több mint tíz éve a volt Вánffy-birtokot bérlő Lichtmann Jakab „béresgazdája" volt. Huriné egyik megjegyzéséből feltételezhetően a Jeges tanyán szolgált, amely Eszlártól mintegy másfél órányi gyalogjárásra, dél felé esett. Huri „ nem is igen járt haza, csak szombaton este és vasárnap, vagy hétfőn este megint kiment". 64 Huriné tehát egész héten egyedül volt otthon, foglalatoskodott a jószággal, a háztartással, jól jött tehát neki egy kis segítség. Különösen, ha 61 VÉGTÁRGYALÁS, Huri Andrásné Olajos Julianna tanúvallomása (1883. jún. 22.). Huri Andrásnak legfeljebb a nagyapja, Hori József (akkor még így írták!) volt a testvére idősebb Solymosi János második feleségének, Hori Erzsébetnek, ez utóbbi azonban nem Solymosi Eszter nagyanyja. Solymosi Eszter nagyanyját, Hori Juliannát házasságkötésekor ugyan szintén Hori András árva leányaként írta be a pap az esketési anyakönyvbe, mint pár évvel korábban Erzsébetet, de anyakönyvi kutatásunk szerint Julianna valójában nem biztos, hogy Hori András (*1802), hanem valószínűleg Hori György leánya (*1811) lehetett. MOL, A 2567. 2. köt. Mindez természetesen nem zárja ki, hogy az apákat (tulajdonképpen dédapákat) további közös ősre lehessen visszavezetni, ám a református anyakönyvek sorozata Eszláron 1764-gyel kezdődik. 62 VÉGTÁRGYALÁS (1883. jún. 21.). Solymosiné ekkor szintén emlegette az „atyafiságot", de meglehetősen öszszekeverve a felmenőket, Solymosi apját és Huri nagyanyját mondta testvérnek(!?) 63 VÉGTÁRGYALÁS, Huriné (1883. jún. 22.). A Huri család történetéhez hozzátartozik, hogy a született leánygyermekeit (Zsófia, 1861; Julianna, 1864) korán elveszette, az Eszterrel kortárs 14 éves fia, Sámuel pedig 1882. február 3-án sorvadásban halt el. Az egyetlen életben maradt fiú, akit ki is hallgattak a perben, József (* 1865) tehát nem hét, mint a gyorsírásos jegyzőkönyvben tévesen szerepel, hanem 17 éves volt. MOL, A 2568.4. köt. Huri József tanúvallomásában elismerte, hogy gyermekkorából, még az iskolából ismerte Esztert, viszont tagadta, hogy „ kedvelte " volna, s csak azért mondta anyjának, hogy fogadja fel a leányt, mert „ nekünk semmifélén nincs zárunk és ha valami bitangot fogadunk, elvihetne mindent a házból. " VÉGTÁRGYALÁS, Huri József (1883. jún. 28.). 64 A Jeges tanya távolsága Eszlártól az egri r. kat. schematizmus alapján. SCHEMATISMUS, 1880. 109-110. Huriné utalása a tanyára: „A Jegest is kérem tek. törvényszék annyi volt neki megfutni, hogy nem is álmodtam már itthon volt." VÉGTÁRGYALÁS (1883. jún. 22.). Huri és gazdája között szorosabb viszony lehetett, hiszen Huriné azt is elkotyogta, hogy Lichtmann „jót állt a takarékban, most mikor a házat csináltuk". Az utalás egész friss építési kölcsönre vonatkozhatott, hiszen Huriné ugyanaznap már azt is elmesélte, hogy még 1882. április elsején a szomszédasszonynak úgy nyilatkozott, „a meszelést... csak" „tessék-lássék" teszi, hiszen az „ünnep [értsd: húsvét] után meg a gazda mindjárt elbontja a házat".