Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

II. Várostörténeti tanulmányok - Margócsy József: Nyíregyháza város térképészete (Nagy Elek, 1879–1953)

az 1804-ben, még az akkori Károlyi uraság szolgálatára készült és később nyomtatásban is megjelent felvételre.

11 Az előkészítő szervezési munkák során határozták el az utókor írásbeli tájékoztatását is, hogy a díszközgyűlést a sajtó örökíti meg kellő részletességgel; egyébként két „ albumban " majd a város történelmét, illetve 1924. évi helyzetét feldolgozó írások jelennek meg, és készül egy közhasználatra érdemes és méltó városi térkép, amely egyszersmind utcajegyzékkel a város négy kerületének eltérően színezett bemutatása. A hátoldalon a nevezetes épületekről, hivatalokról, üzemekről, iskolákról „ legenda " is olvasható. Az emlékkötetből csak az első rész, a történeti témasor készült el és a térkép. Nem sokkal a kiállítás bezárása után meg is jelent.

12 A „ második kötetnek" - amely a város 1924. évi, azaz nem történeti, hanem leíró megörökítése - az összeállítása Nagy Elek szerkesztői feladata. Sajnálatos azonban, hogy az első kötetnek hitt kiadvány 500 számozott és 1000 számozatlan példányának értékesítése ugyanúgy nem találkozott a város társadalmának érdeklődésével, mint három évtizeddel korábban Geduly hasonló felépítésű, fontos munkája. Nagy Elek azonban fontosnak tartotta, hogy kutatási eredményeit szöveges megfogalmazásban és nyomtatásban is közölje. Amikor 1926-ban a Városi Mérnökök Országos Szövetségének vándorgyűlésére éppen Nyíregyházán került sorra, itt előadás formájára kerekítve számolt be a város történelméről, eredményeiről. Ezt a Nyírvidék négy folytatásban közölte, a szemet rabul ejtő túlzó címekkel az egyébként nagyon tárgyszerű, inkább kissé száraz előadású cikkek felett.

13 Nagy Elek tanulmánya, kellően kidolgozva témáját, később a Hunek-féle kötetben jelent meg 1931-ben.

14 5. A mindennapi ügyek intézésében is hasonló kitartást, ötletgazdagságot tanúsított Nagy Elek, mint az említett jubileumi, kivételes helyzetekben, élvezve egyszersmind a polgármester és a képviselő-testület támogatását. Már 1924-ben, a kiállítás és a találkozások alkalmával erre járt látogatók szívesen emlegették a város neve mellett a „virágos" jelzőt. Ez nagyrészt a szerencsés városrendezési lépéseknek, másrészt a megalakult kertészeti vállalat kezdetben különösen hasznos közreműködésének köszönhető. Még közvetlenül az első háború előtt indult meg a Széchenyi utca és a közepe táján jobbra-balra elterülő nagyobb terek rendezése. A húszas években folytatják az építések egybehangolását. Eredetileg a hajdani két birtokos főúri család nevét viselve Károlyi és Dessewffy 1

1 Olvasható az első hat térképen: „ egykorú írások alapján rekonstruálta Nagy Elek műszaki tanácsos, 1924 augusztusában. " A hetediken más szöveg: „ eredetijét készítették Kovács Gábor és Ungvári János uradalmi mérnökök". Ezek a szép dokumentumok levéltárunk térképgyűjteményében találhatók. 2005 tavaszán a levéltár előterében nagy tárlókban kiállítva hosszabb ideig voltak láthatók. 12 SZOHOR, 1924. A kötet 3. lapján olvasható külön oldalon: /. rész. A régi Nyíregyháza. Ami arra is utal, hogy készül а II. rész, nyilván az 1924beli városról. Ez azonban már nem jelent meg. A levéltárban ugyan nyomon kö

vethetők a mérnöki hivatal iratai között az előmunkálatok kétségtelen darabjai: hivatalok, üzemek, iskolák, egyesületek stb. részjelentései az 1924 előtti helyzet szerint. Lényegében hasonlatosan ahhoz a Geduly Henrik által szerkesztett kötethez, amely „Nyíregyháza az ezredik évben" címmel a millenniumkor, 1896 nyarán jelent meg, és tartalmazta mindazokat az adatokat, névsorokat, amelyek ebben az ünneplő évben a város közéletének mindenféle közigazgatási, egyházi, társadalmi, gazdasági, ipari egységét, tagságát sorolja fel. 13 „Nyíregyházán megvan az alap, a készség, a képesség, hogy a vidék első városai közé emelkedjék" (1926. jún. 29.); „Nyíregyházán oly serényen folynak az építkezések, hogy pár év múlva teljesen megszűnik a lakásínség " (júl. 1.); „Az egészséges ivóvíz kérdése már a múlt század közepén foglalkoztatta Nyíregyháza közönségét" (júl. 3.); „Érdekes számadatok Nyíregyháza gazdasági életéről és kultúrájáról" (júl. 4.) Ez az előadás-szöveg szolgált nyilván alapul a már emlegetett, később nyomtatásban is megjelent monográfíabeli dolgozatához. 14 NAGY, 1931. 39-67.