Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

II. Várostörténeti tanulmányok - Margócsy József: Nyíregyháza város térképészete (Nagy Elek, 1879–1953)

MTI-eredetű híreket is. A lokálpatrióta újságíró szerint ez a szenzáció is a város emelkedését hirdeti, szolgálja: „lám, Nyíregyháza az elsők között kapcsolódik bele a vidéki városok közül a rádióhullámok forgatagába. "

9 Barkóczy Kálmán kocsigyártó elismerése, 1924 4. Nagy Elek a mérnöki hivatal vezetője, a kiállítás kijelölt felelősi, vezénylői feladatai mellett már régebben aprólékos levéltári kutatásokat végzett, főleg a határjárások és a tanácsi jegyzőkönyvek adatai alapján. Ennek eredménye lett a kiállításra készített és ott már látható hét nagyalakú várostérkép. A legrégibb első darab az 1471. évi állapotot rekonstruálja. A következő 1750-beli, még az impopuláció előtti helyzetet szemlélteti; a harmadik, az 1754-i, a betelepülés utáni városképet idézi elénk. A negyedik, ötödik és hatodik dátuma: 1770, 1792 és 1795.

10 A sorozat utolsó darabja már nem egészen Nagy Elek munkája, hanem támaszkodik 9 Nyírvidék, 1924. szept. 13., 19. és nov. 14. 0 Ennek a térképnek különlegességéről részletesen szól Nagy Elek a Hunek-monográfiában megjelent dolgozata 42. oldalán. Ugyanis, hivatkozva az 1792. évi úriszéki rendelet azon részére, amely előírja a város körülkerítését (árkolását). Ennek a nyomvonala, valamint a rendelet végrehajtása, „utóélete" azonban köddé vált. Viszont a négy városkapu helyére eligazítást olvasott az iratokban, így ezeket már ábrázolja is az 1795. évi rekonstrukciójában. Eszerint „ a tokaji kapu a Kótaji (ma Vasvári) utcánál, a pazonyi kapu a pazonyi tér déli oldalánál, a kállai kapu az Inczédy sornál, a fejértói kapu a Zöldfa utca tájékán lehetett. " Csak ezen a térképen szerepelnek a kapuk; később már cikkekben sem láthatók. Másutt sem olvashatunk róluk.