Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

II. Várostörténeti tanulmányok - Margócsy József: Nyíregyháza város térképészete (Nagy Elek, 1879–1953)

A nyíregyházi kiállítást a centenáriumi ünnepség emelte ki a hasonló események közül, például azzal is, hogy a belügyminiszter köszöntötte a díszközgyűlést és a sokadalmat. Az ide érkező résztvevők többnyire életükben először jártak városunkban. Hiszen akik Trianon előtt jártak erre, messzebb találták meg úti céljukat: Ungváron, Munkácson, Beregszászon, az újabb időkben pedig csak Debrecenig, Miskolcig utaztak el. Most pedig a kiállítás kilenc nap­ja alatt a hazai városok polgármesterei közül ötvenen jöttek el a tanácskozásra a fővárosi Sipőcz Jenő elnökletével; az újságírók nesztora, Rákosi Jenő itt találkozik e környék lapjainak riportereivel, szerkesztőivel. És így lesz az egész ország sajtójának hosszabb-rövidebb időre „ témája " Nyíregyháza: a kiállítás a rendezvénysorozat kíséretében, hasonlóképpen az orvo­sok, a kereskedők, a tanítók, a szőlészek és borászok, a közigazgatásban dolgozó jegyzők, az ipartestületek, a tűzoltók országos, illetve regionális találkozói, tapasztalatcseréi. A felső ke­reskedelmi iskolás diákok meghívásos tanulmányi versenyt tartanak több tárgyból, a sporto­lók a város új labdarúgópályáján a nemzeti válogatott В‍ c‍s‍a‍p‍a‍t‍á‍t‍ l‍á‍t‍j‍á‍k‍ v‍e‍n‍d‍é‍g‍ü‍l‍ a‍ k‍e‍l‍e‍t‍­‍m‍a‍­‍ g‍y‍a‍r‍o‍r‍s‍z‍á‍g‍i‍ v‍á‍l‍o‍g‍a‍t‍o‍t‍t‍a‍l‍ b‍a‍r‍á‍t‍s‍á‍g‍o‍s‍ mérkőzésre, a leventék 600 fős bemutatója az István utcai sportpályán szórakoztatja a közönséget, a határban paraszti részvétellel népies lóversenyt, pa­raszt fogatos és talyigás versenyeket „ vívnak", tanítói irányítással mutatják be a Benkő boko­ri lakodalom szokásait, a Magyar Nők Nemzeti Szövetsége Tormay Cecília elnök irányításá­val tagtoborzó gyűlést rendez, a fővárosi és vidéki festőművészek kiállítása is néznivaló. 7 A lebonyolítás fáradságos munkájában nyújtanak segítséget a pedagógusok és általuk ve­zetett cserkészek, diákok, akik különös jókedvvel és készségesen működnek közre, hiszen ne­kik a kiállítás miatt egyébként sincs tanítási órájuk. A rendezőség vezetői folyamatosan bírálják el a kiállítók felhozatalát, eredményeit, mun­káját, végül díszokleveleket, érmeket osztanak a legjobbaknak, s ezeket az okleveleket Apponyi Albert gróf írja alá, mint akit 1924 januárjában választottak Nyíregyházának - egyéb­ként ritka - díszpolgárává, s ugyanő bocsátja útjára a Szohor Pál szerkesztette centenáriumi kiadványt. A kiállításra olyan tárgyakat készítettek, amelyek már a létesítendő városi múzeum állan­dó kiállítására kerülnek. Nagy Elek távolabbi terveinek egyik megvalósulása a bemutatott di­oráma: a jellegzetes nyíri tájnak, flórájának, faunájának a látványát varázsolja a kiállítást lá­togató szeme elé. Ez a külföldön járt Kovács Béla és családjának a műve. Kovács (1876-1928) festő és iparművész, preparátor, vagyis állatkitöméssel is foglalkozik. A Nyírvi­dék újságírójának a diorámára csudálkozó élményét idézhetem: „magunk előtt láthatjuk a ti­pikus nyírségi tájnak megszólalásig hű összeállítását, e vidéknek legjellegzetesebb madártípu­saival és kisállataival. " 8 Hasonló meglepetés, „kiállítási szenzáció", hogy Komáromy Károlynak, a villanytelep mérnök-igazgatójának vezetésével rádióadásokat hallhatnak a látogatók. A központi elemi is­kola északi oldalán egy tanteremben végződött a templom tornyáig érő huzal, azaz az anten­na, a rádióvételhez szükséges segítség, és fülhallgatókon, hangszórón „behozták" a budapes­ti harangszót, a hangversenyek műsorát, éppenséggel a fővárosi lapokban megjelenő Az 1924. évi kiállításról és rendezvényekről részletesebben: A centenáriumi kiállítás és következményei. In: CSERVENYÁK - MEZŐ, 1987. 175-179. Nyírvidék, 1924. okt. 4.; Majd újra felelevenítik a dioráma meglepetésszerű értékes látványát Kovács halálakor: Nyírvidék 1928. dec. 1. Kovács Béla leánya már Budapesten szerzett iparművész diplomát, és özvegy édesanyjá­val együtt gyakorolták tovább a szakmát, az ipart Virág utcai lakásukon, amelynek nagyszerű csupa virág borítot­ta udvarát Járossy Gyulának, a kir. kat. gimnázium népszerű festőművész tanárának (1886-1958) festményei örö­kítették meg.

Next

/
Thumbnails
Contents