Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

II. Várostörténeti tanulmányok - Margócsy József: Nyíregyháza város térképészete (Nagy Elek, 1879–1953)

2. Hosszú városi szolgálatának, aktivitásának legsikeresebb és legnevezetesebb szakasza az a mintegy másfél évtized, amikor hivatali főnökével, Bencs Kálmán polgármesterrel (szül. 1884-ben, polgármester 1918-tól haláláig, 1934 decemberéig) dolgozhattak együtt. Ebből az időből kiemelten az 1924. évi országos hírű kiállítást kell szóba hozni. Ez a város örökváltsá­gának 100. éves jubileuma alkalmából jött létre, s ennek mindenféle előkészületi, működteté­si feladatait a mérnöki hivatal végzi Nagy Elek vezetésével. És ezzel kapcsolatban áll az a tény, hogy ő nem maradt meg munkaköri feladatainak soron következő, napi megoldásánál, hanem kutatni kezdte városa történelmét a levéltár irataiban: az utcák, terek, piacok, építke­zések városrendezési adatait, összefüggéseit. Ennek a munkának előbb a szemléltetését végez­te el városunk több szakaszban rekonstruált térképeinek az elkészítésével 1924 augusztusáig, azaz a fiatal Nyíregyháza ünnepi kiállítására. Tapasztalatainak szöveges elemzését előbb 1926-ban konferenciai referátumban összegezte, majd 1931-ben a Hunek-féle monográfiában részletesen meg is írta. Az előzményekhez: a képviselő-testület egyik idős tagja, Imre János 5 már 1914-ben fi­gyelmeztette a városatyákat, hogy 10 év múlva éppen 100 éves fordulója következik annak az örökváltságnak, amelyet a városlakó elődeink, szinte hihetetlenül nagy anyagi megerőltetés vállalásával hajtottak végre. Azaz a földesúri jog és hatalom pénz ellenébe való átvételével a város a maga urává vált. Az ünnepségek, a kiállítás megtartása viszonylag szerencsés idő­szakra esett, hiszen a háború utolsó éveiben kezdődött meredek infláció hosszabb átmenete­ként viszonylagos stagnálás állt be, amitől az emberek optimizmusa, gyülekező kedve is fel­lendült, így a kiállítások vonzották a látogatásra, utazásra hajlamos közönséget. 3. A centenáriumi emlékező díszközgyűlés a város és az evangélikus egyházközség közös szervezésében zajlott le 1924. szeptember 13-án. A közönség zsúfolásig megtöltötte az evan­gélikus templomot. Aznap nyílt meg a kiállítás is a közvetlen környéken: az evangélikus Kos­suth gimnázium összes termében és udvarán, a templom mögött és a Luther utca végén (ma a Kozák lovas szobra körül) kialakított kis, parkszerű terecskéken, valamint a központi elemi is­kola épületében és udvarán. Itt mutatkoznak be termékeikkel, szolgáltatásaikkal a mezőgaz­dasági gépgyárak és kereskedők, ipari feldolgozók (malmok, húsüzemek), uradalmak és ős­termelők, üzemek és kisiparosok, vendéglátók, pincészetek, iskolák (szemléltető anyagokkal, rajz-, kézimunka-kiállításokkal). Ez a kiállítás és az ünnepségek, gyűlések sorozata afféle bemutatkozásnak, figyelemfelhí­vásnak indult és az is lett, hiszen az akkor 43 ezernyi nyíregyházi és városa az első háború előtt alig ismert település, megyéjével együtt. Legfeljebb közlekedési gócpont; nincs hívoga­tó hegy-völgye, strandja, műemléksorozata, látogatandó tájritkasága, nevezetessége. Csak Tri­anon után került Nyíregyháza szóba, mint a keleti végen az egyetlen város. Vagyis nem lát­szott hiábavalónak a fáradságos előkészület. Segítségül a Faluszövetség 6 is felvette országos programjába a kiállítást, továbbá országos hivatalok, szervezetek, társaságok is rendezvé­nyekre készültek. 5 Imre János ügyvéd (1842-1918) javaslata a képviselő-testületben: Nyírvidék, 1914. nov. 22.; Halálakor a polgár­mester - többek között - ezeket mondotta: „Nem volt a városnak olyan ügye, mely iránt Imre János mindenkor a legnagyobb érdeklődést ne tanúsította volna. Hosszú évtizedek munkájában ténykedve mindenkor irányító hatású volt. " SZSZBML, V. B. 181. 1919. jan. 17-i jkv. Kgy. 2.; Majd 1923 őszén Imre János javaslatára tényleg vissza­tértek immáron a konkrét teendők számbavételével is. Nyírvidék, 1923. szept. 23., okt. 4.; Magáról az örökváltság­ról részletesen: CSERVENYÁK, 1969. 6 A Faluszövetség munkájának későbbi összefoglaló ismertetésében szól a nyíregyházi napokról: BODOR, 1926.

Next

/
Thumbnails
Contents