Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)
II. Várostörténeti tanulmányok - Margócsy József: Nyíregyháza város térképészete (Nagy Elek, 1879–1953)
2. Hosszú városi szolgálatának, aktivitásának legsikeresebb és legnevezetesebb szakasza az a mintegy másfél évtized, amikor hivatali főnökével, Bencs Kálmán polgármesterrel (szül. 1884-ben, polgármester 1918-tól haláláig, 1934 decemberéig) dolgozhattak együtt. Ebből az időből kiemelten az 1924. évi országos hírű kiállítást kell szóba hozni. Ez a város örökváltságának 100. éves jubileuma alkalmából jött létre, s ennek mindenféle előkészületi, működtetési feladatait a mérnöki hivatal végzi Nagy Elek vezetésével. És ezzel kapcsolatban áll az a tény, hogy ő nem maradt meg munkaköri feladatainak soron következő, napi megoldásánál, hanem kutatni kezdte városa történelmét a levéltár irataiban: az utcák, terek, piacok, építkezések városrendezési adatait, összefüggéseit. Ennek a munkának előbb a szemléltetését végezte el városunk több szakaszban rekonstruált térképeinek az elkészítésével 1924 augusztusáig, azaz a fiatal Nyíregyháza ünnepi kiállítására. Tapasztalatainak szöveges elemzését előbb 1926-ban konferenciai referátumban összegezte, majd 1931-ben a Hunek-féle monográfiában részletesen meg is írta. Az előzményekhez: a képviselő-testület egyik idős tagja, Imre János 5 már 1914-ben figyelmeztette a városatyákat, hogy 10 év múlva éppen 100 éves fordulója következik annak az örökváltságnak, amelyet a városlakó elődeink, szinte hihetetlenül nagy anyagi megerőltetés vállalásával hajtottak végre. Azaz a földesúri jog és hatalom pénz ellenébe való átvételével a város a maga urává vált. Az ünnepségek, a kiállítás megtartása viszonylag szerencsés időszakra esett, hiszen a háború utolsó éveiben kezdődött meredek infláció hosszabb átmeneteként viszonylagos stagnálás állt be, amitől az emberek optimizmusa, gyülekező kedve is fellendült, így a kiállítások vonzották a látogatásra, utazásra hajlamos közönséget. 3. A centenáriumi emlékező díszközgyűlés a város és az evangélikus egyházközség közös szervezésében zajlott le 1924. szeptember 13-án. A közönség zsúfolásig megtöltötte az evangélikus templomot. Aznap nyílt meg a kiállítás is a közvetlen környéken: az evangélikus Kossuth gimnázium összes termében és udvarán, a templom mögött és a Luther utca végén (ma a Kozák lovas szobra körül) kialakított kis, parkszerű terecskéken, valamint a központi elemi iskola épületében és udvarán. Itt mutatkoznak be termékeikkel, szolgáltatásaikkal a mezőgazdasági gépgyárak és kereskedők, ipari feldolgozók (malmok, húsüzemek), uradalmak és őstermelők, üzemek és kisiparosok, vendéglátók, pincészetek, iskolák (szemléltető anyagokkal, rajz-, kézimunka-kiállításokkal). Ez a kiállítás és az ünnepségek, gyűlések sorozata afféle bemutatkozásnak, figyelemfelhívásnak indult és az is lett, hiszen az akkor 43 ezernyi nyíregyházi és városa az első háború előtt alig ismert település, megyéjével együtt. Legfeljebb közlekedési gócpont; nincs hívogató hegy-völgye, strandja, műemléksorozata, látogatandó tájritkasága, nevezetessége. Csak Trianon után került Nyíregyháza szóba, mint a keleti végen az egyetlen város. Vagyis nem látszott hiábavalónak a fáradságos előkészület. Segítségül a Faluszövetség 6 is felvette országos programjába a kiállítást, továbbá országos hivatalok, szervezetek, társaságok is rendezvényekre készültek. 5 Imre János ügyvéd (1842-1918) javaslata a képviselő-testületben: Nyírvidék, 1914. nov. 22.; Halálakor a polgármester - többek között - ezeket mondotta: „Nem volt a városnak olyan ügye, mely iránt Imre János mindenkor a legnagyobb érdeklődést ne tanúsította volna. Hosszú évtizedek munkájában ténykedve mindenkor irányító hatású volt. " SZSZBML, V. B. 181. 1919. jan. 17-i jkv. Kgy. 2.; Majd 1923 őszén Imre János javaslatára tényleg visszatértek immáron a konkrét teendők számbavételével is. Nyírvidék, 1923. szept. 23., okt. 4.; Magáról az örökváltságról részletesen: CSERVENYÁK, 1969. 6 A Faluszövetség munkájának későbbi összefoglaló ismertetésében szól a nyíregyházi napokról: BODOR, 1926.