Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

I. 17–18. századi források - Balogh István: Szabolcs vármegye katonai terhei a 17. század végén (1682–1690)

A nyár folyamán csupán Csáky István felső-magyarországi főkapitány magyar katonasága védelmezte a vármegyét. Áprilisban vele tárgyaltak a vármegye követei. Az uralkodói hatalmat ők, a kallói királyi őrség és Caraffának, a császári hadak magyarországi főparancsnokának főhadbiztosa, a Kallóban székelő Götzen képviselte. Nála járt Tolvaj Ferenc vármegyei küldött, hogy „őfelsége szolgálatát illetően " megállapodjék a kallói vár megerősítéséről és a nyári élelmiszerszállításról. Ennek kivetésére a négy szolgabíró mellé segítségül még megválasztották a korábbi előkelőbb urakat. Május végén a beszállásolt birodalmi katonaság elvonult Szabolcsból. E hónapban a vármegye küldötte is véglegesítette a hajdúvárosok és a vármegye reparticiójának szétválasztását a vármegyéjétől Caraffával. A korábbi együttesen kivetett reparticióból Nánás, Böszörmény és Hatház 6000 forintot kifizetett. Dorog, Vámospércs, Polgár nem fizetett, ezt a vármegye kapta, a maga javára fordíthatta, „ha leszen haszna"?

5 A birodalmi katonaság elvonulása után a váradi török őrség elleni védekezés a gróf Csáky István főkapitány parancsnoksága alatt álló magyar katonaságra hárult, de annak táborba szállása után a vármegyének kellett gondoskodni a munkácsi Thököly-hívekkel szemben. Csáky a Borsod megyei szederkényi (Tiszaszederkény, ma Tiszaújváros része) táborból 10 szekeret és 60 vágómarhát kért katonái számára. Egyúttal intette a vármegyét az uralkodó iránti hűség megtartására. Figyelmeztette, hogy minden kapcsolatot szakítson meg Thököly híveivel. Aki Munkácsra bemegy „soha többet felséges urunk gratiaj át [kegyelmét] ne várja ". Mikor a vármegye követei július 9-én Szerencsen nála jártak, megüzente, hogy hűtlennek nyilvánítják a Munkáccsal kapcsolatot tartókat, de azt is, aki ilyenről tud „és nem jelenti az előtte levőnek [felsőbbségnek] bizonyos legyen benne, élete fogy érette".^ A vármegye követei már a tavasz végén vagy a nyár elején levelet küldtek a főispánnak, aki a győri vár kapitánya volt. Gróf Zichy István közölte velük, hogy a várható reparticiót Caraffa főgenerálistól kapják ugyan, de ígérte pártfogását az uralkodónál. Addig, amíg a háború tart, addig megszűnését nem lehet kérni. „Noha Isten Budát kezünkben adná, attúl megmenekedhetnénk. "

37 Buda ostroma június 21-én kezdődött, és a törökök szeptember 21-én adták fel. Szolnokot ostrom alá vették, Szeged pedig végleg az egyesült hadak kezére került. Október l-jén az Ónodba rendelt gabonát a vármegyének sürgősen Szolnokra kellett szállítani, a hadbiztos rendelete szerint: „őfelsége szolgálatára minél hamarabb küldjék e/".

38 Még a hadműveletek befejeződése előtt, október végén gróf Csáky István felső-magyarországi főkapitány közölte Szabolccsal, hogy néhány vármegye és királyi város követe járt nála. Tudatta velük, hogy írt Caraffának a várható repartició ügyében.

39 Csáky levelével egy napon kelt Götzen főhadbiztos levele, aki Szolnokról értesítette a vármegyét, hogy Caraffa ezrede Szabolcsban fog telelni. Most indul el, hétfőn Szoboszlón lesz. Két szolgabíró menjen oda elébe, hogy előzetesen mindent megtárgyaljanak. Az ezred 35 Fasc. 104. No. 26., 27. 1686. ápr. 17.; Prot. 14. fol. 268. 1686. ápr. 19., 22.; Fasc. 104. No. 99. 1686. máj. 10.; Fasc. 104. No. 1., 32. 36 Fasc. 104. No. 24., 46., 1686. júl. 6 - 1686. júl. 18., 9.; Fasc. 104. No. 25. 1686. júl. 29. 37 Fasc. 104. No. 52. Győr, 1686. júl. 18. 58 Fasc. 104. No. 95. Szolnok, 1686. okt. 1. 39 Fasc. 104. No. 55. Tokaj, 1686. okt. 31. A főispánnak ugyanilyen tartalmú levelét október 22-én kapták meg. Fasc. 104. No. 39. Várda, 1686. okt. 22.