Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

I. 17–18. századi források - Balogh István: Szabolcs vármegye katonai terhei a 17. század végén (1682–1690)

Kisvárdára megy, ott beszélik meg az elhelyezést.

40 A reparticiót Szoboszlón közölték a két követtel, de csak november 12-én véglegesítették 41 Azt, hogy a kétévi porciófizetés a nyári katonatartással együtt mit jelentett egy falu számára, azt Újváros (ma Balmazújváros) terjedelmes panasza tárja fel. A falu által havonta pénzben fizetendő porció 500-500 forint volt mindkét esztendőben. Az elsőt még ki tudta fizetni, de az 1687-1688. évit már nem tudta volna. Emiatt emelt panaszt a vármegye előtt: ,,Hittel merjük mondani, hogy amennyien tavaly voltunk, most fele annyian is adófizető emberek nem vagyunk. Ki megholt, ki az ínség elöl elment közülünk... Egész nyáron nálunk volt Petneházy Dávid százada, Bertóthy tábornok 600 katonával, a határt learatta, elcsépelte... Most ősszel, a német had beszállásolása után, a templomot felnyitotta... minden életünket [gabona] kihordották... Most két szekér árpát Kallóba őnagysága 2 német forintban vette köblit, amely az szegénységnek rettenetes kárával esik. "

42 A Szoboszlón történt megbeszélés eredményeként Götzen főhadbiztos hiteles formában közölte a vármegyével a Caraffa által 1686. november-december hónapra jóváhagyott kivetést. Eszerint a vármegye e két hónapra előre köteles adni 1800 orális és 1500 equilis porciót, az előbbit 13, az utóbbit 12 krajcárral számítva. Ennek felét rögtön, a másik felét december 10én kell megfizetni. Nagyobb hitelesség okából az iratot Jósa Miklós alispán és Megyeri István jegyző is aláírta és pecséttel ellátta.

43 Az újvárosiak panaszát akkor értjük meg igazán, és kárukat akkor értékelhetjük, ha figyelembe vesszük, hogy a hadjárat során a debreceniek a Budát ostromló szövetségesek ellátására a búza köblét 6, az árpáét 3 forintért szállították, egy pár vágóökörért pedig 40 forintot kaptak.

44 Szabolcs vármegye katonai terhe volt még, hogy az év utolsó hónapjaiban Szentjobb várát kellett megerősíteni. Azt szálai Barkóczy Ferenc magyar katonái tartották kézben a váradi török őrség ellenőrzésére 45 Debrecenben ugyanez okból báró Donát Heissler tábornok vértes ezrede volt elszállásolva, azzal a feladattal is, hogy a szökött katonákat elfogja és segítsen a vármegyének az útonállókat összefogdosni, valamint a szökött jobbágyokat eredeti lakóhelyeikre visszakényszeríteni.

46 Mivel a török hatalom elleni hadjárat súlya a Balkán északi részére tevődött át, a vármegye terhét csak az itt lévő magyar katonaság jelentette. Annyit tudunk, hogy az 1686-1687. évi reparticiót május elejére ki tudták fizetni, de erre Dőlne kallói várkapitánytól 1000 forint kölcsönt vettek fel. Ősszel Caraffa tábornagy (generalis commendans) már mint az egész FelsőMagyarország katonai főparancsnoka szigorította meg Munkácsnak az előző évben elrendelt ostromzárát. A tiszai réveken, csónakokon való átkelést is újra megtiltotta. Thököly híveinek, a tatároknak és a törököknek átszállítását nemre, korra, állapotra való tekintet nélkül karóba húzással, lakóhelyeiket felégetéssel fenyegette. Eger várát már nyár folyamán ostromzár alá fogták - az ottani katonaság élelemmel és abrakkal való ellátása is Szabolcs vármegye terhe 40 Fasc. 104. No. 98. Szolnoki tábor, 1686. okt. 31. 41 A reparticióra: Fasc. 104. No. 97. 1686. nov. 12. 42 Fasc. 104. No. 83. Újváros panasza, 1686. nov. 9. A falu népes volt, nagy határú hortobágyi legelővel, az Erdélyből Debrecenen át a tiszacsegei révén keresztül a királyi Magyarországra vezető főút mellett feküdt. 43 Fasc. 104. No. 41. Szoboszló, 1686. nov. 9. 44 Ránki, 1981. 96. Azt nem tudjuk, hogy rajnai vagy magyar forint volt-e. 45 Fasc. 104. No. 36. Szentjobb, 1686. dec. 1. 46 Fasc. 104. No. 35. Debrecen, 1686. dec. 24.