Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

II. Várostörténeti tanulmányok - Takács Tibor: Városfejlesztés Nyíregyházán. Elképzelések és a gyakorlat a 20. század első felében

újabb intézmények letelepítésére nincs mód, ezért a város fejlődése elsősorban a környéktől függ, annál is inkább, mert a város nem önmagáért van, hanem azért, hogy a vidékének gazdasági és kulturális szükségleteit kielégítse. Ebből a szempontból azonban Nyíregyháza helyzete meglehetősen kedvezőtlen, mivel a környékén lévő falvak népe szegény és földnélküli, míg dél és nyugat felé saját határának tanyái fekszenek. Bácsfalvy úgy látta, hogy a nemzet kulturális és gazdasági felemelkedésének legfőbb akadályát képező tanyarendszer hátrányai Nyíregyházán még fokozottabban jelentkeznek.

45 Szerinte az egyetlen lehetséges megoldás csakis a tanyarendszer teljes felszámolása lehet, és attól sem kell félni, hogy ezek a nagy telepek önálló községekké válnak, mivel a nagy határ inkább csak gátja, mintsem előmozdítója az igazi városi fejlődésnek.

46 Ugyanilyen fontos a modern mezőgazdasági ismeretek elterjesztése a földművelők között, aminek alapja a színvonalas népoktatás, ám nem hiányozhatnak a korszerű gazdasági iskolák sem. Különlegesen szomorú a helyzet Nyíregyházán, ahol több gimnázium és szakiskola működik, de egyik sem foglalkozik a mezőgazdák szakszerű oktatásával.

47 Pedig a mezőgazdaság alacsony termelékenysége sürgőssé teszi a korszerű ismeretek elterjesztését. A megoldás Bácsfalvy szerint a gazdasági tankötelezettség lehet, bizonyos területnagyság fölött csak az gazdálkodhat, aki gazdasági középiskolát végzett. Az is érthetetlen, hogy a nagy mezőgazdasági vidék központjában nem létesültek nagyobb ipartelepek, amelyek nemcsak a földnélküli agrárnépességnek biztosítanának munkát, hanem az adójuk révén a város költségvetése is kedvezőbb képet mutatna 48 Bácsfalvy Antal hosszan foglalkozott a háztulajdon helyzetével, ami korántsem véletlen, mivel maga is tekintélyes házbirtokosként került a legnagyobb adófizetők listájára, és a Nyíregyházi Háztulajdonosok Egyesületének alelnöki tisztét is ellátta. Elsődleges fontosságot tulajdonított a háztulajdon megmentésének, amely szerinte a város fejlődésének az alapját képezi, sőt, a házépítés és a városfejlesztés ugyanazt jelenti.

49 A gyors és hatásos intézkedések között megemlítette többek között a házadó csökkentését, a házbérek kötöttségének enyhítését, a házakat terhelő bankadósságok és adóhátralékok rendezését és a kamatlábak leszállítását. Azzal persze tisztában volt, hogy ezeknek a kérdéseknek a megoldása nagyobbrészt nem városi feladat. A várostól az útburkolás és kövezés után fizetendő díjak rendezését, valamint az Erkert és a Bujtos talajvizének csökkentését követelte.

50 45 Uő: Nyíregyháza a múlt és jelen eszméinek tükrében. A népi erők széthullása. Nyírvidék-Szabolcsi Hírlap, 1940. október 8. 3^1. 4

6 Uő: Nyíregyháza a múlt és jelen eszméinek tükrében. A népi erők megmentése, összefogása és fokozása. A tanyarendszer megszüntetése. Nyírvidék-Szabolcsi Hírlap, 1940. október 11. 3-4. 47 Uő: Nyíregyháza a múlt és jelen eszméinek tükrében. A népi erők fokozása - Gazdasági oktatás. Nyírvidék-Szabolcsi Hírlap, 1940. október 14. 3-4. 48 Uő: Nyíregyháza a múlt és jelen eszméinek tükrében. A népi erők fokozása - Gazdasági tankötelezettség, új egzisztenciák teremtése, nagyipar, Nyírvidék-Szabolcsi Hírlap, 1940. október 15. 3-4. 49 Uő: Nyíregyháza a múlt és jelen eszméinek tükrében. A háztulajdon helyzete és a városfejlesztés, Nyírvidék-Szabolcsi Hírlap, 1940. október 17. 3-4. és Nyíregyháza a múlt és jelen eszméinek tükrében. A háztulajdon nemzeti jelentősége. Nyírvidék-Szabolcsi Hírlap, 1940. október 21. 3-4. 50 Uő: Nyíregyháza a múlt és jelen eszméinek tükrében. A városi háztulajdon megmentése. Nyírvidék-Szabolcsi Hírlap, 1940. október 23. 3-4. A házingatlan védelmét szolgálta a tűzkárbiztosítás és a tűzrendészet átalakítására vonatkozó elképzelései is. (Uő: Nyíregyháza a múlt és jelen eszméinek tükrében. A tüzkárbiztosítás és tűzrendészet egyesítése szövetkezeti alapon. Adósság és kamatcsökkentés, Nyírvidék-Szabolcsi Hírlap, 1940. november 7. 3^1.)