Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

II. Várostörténeti tanulmányok - Takács Tibor: Városfejlesztés Nyíregyházán. Elképzelések és a gyakorlat a 20. század első felében

Bácsfalvy a szociális ellátás teljes rendszerét is átalakítaná. A város feladata nem a segélyezés, a karitász kell, hogy legyen, hanem az anya- és csecsemővédelem, óvodák, napközi otthonok építése, mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi szakoktatás, népfőiskola, népkönyvtárak, sokgyermekes szegény családoknak házépítés, kedvezményes vagy ingyenes színházi előadások és hangversenyek szervezése.

51 Úgy látta, hogy elképzeléseinek megvalósításához a hozzáállás gyökeres megváltoztatására, a klasszikus liberalizmussal való szakításra, és helyette tervszerű irányításra, és ha kell, kényszerre van szükség.

52 Mivel nagy alkotásokra csak egységes társadalom képes, szükség van a liberalizmus és az individualizmus végérvényes feladására, és egy új, egységes magyar életszemlélet, egységes nemzeti világkép kialakítására. A társadalom széttagolódásának megszüntetése - a német és az olasz példa nyomán - csak felülről indulhat ki.

53 Látható, hogy Bácsfalvy a város helyzetét és az előtte álló feladatokat széles, világméretű összefüggésekbe helyezte, és a város fejlődési lehetőségét a szabadversenyes kapitalizmust meghaladó új eszmék - néven nem nevezi, de nyilvánvalóan a fasizmus, és még inkább a nácizmus - megértésétől és alkalmazásától tette függővé. (Maga Bácsfalvy leginkább Imrédy Béla szélsőjobboldali pártjához állt közel.) Ideológiai és politikai beállítottsága mellett sem lehet azonban elvitatni, hogy elgondolásai az élet legkülönbözőbb területeit érintették, ilyen értelemben átfogó reformprogramot adott, még arra is volt gondja, hogy a program megvalósításának anyagi fedezetéről gondoskodjon. Az új feladatok megvalósításához szükséges pénz előteremtését elképzelése szerint úgy lehetne megoldani, hogy a nem városi feladatnak minősülő teendőket (pl. oktatás) átveszi az állam, amelyektől megszabadulva jelentős összegek szabadulnának fel a városfejlesztés számára.

54 Legfőbb érdeme - legalábbis várospolitikai szempontból - éppen a totalitás igénye, ugyanis sem a vezérlő gondolata, sem pedig az egyes teendők tekintetében nem tekinthető eredetinek. A klasszikus liberalizmus válsága közhelynek számított, míg a konkrét programpontok közül többet már Lukács Ödön is megvalósítandónak tartott fél évszázaddal korábban. Mégis, Bácsfalvy Antalhoz hasonló komplex vizsgálatra és programadásra Lukács óta nem vállalkoztak a városban. Komplexitása különösen akkor tűnik ki, ha összevetjük a városházán ebben az időben készülő, 1943-ban beterjesztett városfejlesztési tervvel. A város fejlesztésének irányt szabó, átfogó program nem született a korszakban, nagyobb távlatokban egyedül az építési szabályrendeletek előírásai adtak valamilyen keretet a város mint fizikai entitás fejlődésének. A város gazdálkodásának kereteit az évről évre elfogadott költségvetés határozta meg, ezeket azonban többnyire minden távlati elgondolástól mentesen, koncepciótlanul állították össze. Hosszabb távú célok és törekvések gyűjteményének egyedül 51 Uő: Nyíregyháza a múlt és jelen eszméinek tükrében. A társadalmi és szociális feladatok helyes értelmezése. Nyírvidék-Szabolcsi Hírlap, 1940. október 29. 3-4. 52 Uő: Nyíregyháza a múlt és jelen eszméinek tükrében. Az üdvös törvények és rendeletek nem hatolnak a dolgok gyökeréig, Nyírvidék-Szabolcsi Hírlap, 1940. november 15. 3-4., Nyíregyháza a múlt és jelen eszméinek tükrében. Máshol szerzett tapasztalatok, amelyekből azonban mindenki tanulhat. Nyírvidék-Szabolcsi Hírlap, 1940. november 22. 3-4. és Nyírvidék-Szabolcsi Hírlap, 1940. november 29. 3-4. 53 Uő: Nyíregyháza a múlt és jelen eszméinek tükrében. Új életszemléletre, új stílusra van szükség. Nyírvidék-Szabolcsi Hírlap, 1940. december 13. 3-4. 54 Uő: Nyíregyháza a múlt és jelen eszméinek tükrében. Honnan vegye a város a pénzt az új feladatokhoz? Az állami feladatokat vegye át az állam. Nyírvidék-Szabolcsi Hírlap, 1940. október 25. 3-4. A befejező cikkében még egyszer sorba vette a legfontosabb városi teendőket, majd összegszerűen is felsorolta azokat a tételeket, amelyeket a város megtakaríthat, ha a nem városi feladatokat átveszi az állam. Uő: Nyíregyháza a múlt és jelen eszméinek tükrében. Befejezés - Összegzés. Nyírvidék-Szabolcsi Hírlap, 1940. december 24. 3-4.