Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

II. Várostörténeti tanulmányok - Takács Tibor: Városfejlesztés Nyíregyházán. Elképzelések és a gyakorlat a 20. század első felében

fogyasztóképességét és igényét, kultúráját és termelését emelnénk, hathatósan támogatnánk a nyíregyházi kereskedőket és iparosokat, bankokat, ügyvédeket, orvosokat stb. egyaránt. "

30 Lukács Tihamér éppen ellenkezőleg, a várost a környező mezőgazdasági vidékkel szemben határozza meg, a város fejlődését éppen az szolgálja, ha minél inkább különbözik a vidékétől. „Nyíregyházát a jövőben én úgy képzelem el, mint igazi városias élet színhelyét, melynek utcáin eleven élet zsibong, melynek határában hatalmas gyárak dolgozzák fel a vidék mezőgazdasági terményeit, melynek kereskedelme közvetlen összekötést tart fenn a legelső piacokkal, s amely a csupán az ipar és kereskedelem gócpontjain összegyülemlő nagytőkék kedvező hatása alatt otthona a művészeteknek, a tudománynak. "

31 Ennélfogva a városfejlesztés nála elsősorban iparfejlesztést jelent, emellett a kulturális intézmények létesítése terén fogalmaz meg teendőket. Mindazonáltal a két elképzelés nem zárta ki egymást, sokkal inkább a városfejlesztés különböző aspektusait, eltérő preferenciáit jelezték. A világháború természetesen nem kedvezett a város jövőjéről, fejlesztési lehetőségeiről való elmélkedéseknek. A társadalom a megélhetésért küzdött, a vezetés energiáját is a közellátás biztosításának óriási és egyre súlyosbodó problémája kötötte le. Bencs Kálmán, az 1918 elején megválasztott polgármester székfoglalójában rámutatott, hogy „a háború az állami, városi és társadalmi életünk régi kereteit végképpen ledöntötte ", így számot kell vetni a következményekkel. A háború befejezésével szociális és kulturális feladatok egész sora vár megvalósításra, amelyek jelentős többletkiadást fognak jelenteni a város számára. Mivel a pótadó emelése nem járható út, a polgármester szerint hozzá kell látni az új jövedelemforrások feltárásához.

32 A bevételek fokozásához Bencs Kálmán szerint a városgazdálkodás radikális átalakítása szükséges. Mindenekelőtt javítani kell a városi vagyon jövedelmezőségét, rendezni kell a kölcsönöket, meg kell reformálni a város pénzkezelését és a számvevőséget, ezen kívül fontos lenne új üzemek létesítése, illetve a meglévők célszerűbb vezetése.

33 A város előtt álló legfontosabb feladatokat Garay Kálmán tanácsnok 1918 júliusában a Nyírvidék hasábjain tárta a közvélemény elé. „A nagy feladatok egész sora várt már a háború előtt megvalósításra. De talán még ennél is fontosabbak az új feladatok, amelyek megvalósítását a háború érlelte meg parancsoló szükségességgé" - indította fejtegetését Garay. Az új feladatok megoldásához először is biztosítani kell a megfelelő tárgyi feltételeket, a megfelelő közigazgatási szervezetet. Garay szerint ezért az első megoldandó kérdés a városi alkalmazottak szolgálati viszonyainak és javadalmának a rendezése. Ugyanis csak a jól fizetett és biztos egzisztenciával rendelkező tisztviselőtől várható el, hogy munkáját teljes odaadással végezze, képességeit teljes egészében a város javára fordítsa.

34 A második lépés az újonnan megvalósítandó feladatok megállapítása. Garay ezek sorában első helyre tette a szociálpolitikát, mivel a város modernizációja el sem képzelhető az alsóbb néposztályok anyagi és szellemi színvonalának emelése nélkül. Megfelelő szociálpolitikával javítható a munkások életkörülménye, ami a szükségletek és anyagi lehetőségek emelkedését eredményezi, így hozzájárul a mezőgazdasági és ipari termelés, valamint a kereskedelem forgalmának emelkedéséhez. Egy sor megoldandó problémát sorolt fel a munkanélküliség elleni küzdelemtől kezdve a népkonyhákon, ingyenes orvosi rendelőkön keresztül a népkönyvtárakig: tisztában volt azzal, hogy ezek megteremtése nagyobbrészt állami feladat, ám úgy látta, 30 BOSNYÁK, 1971.43. 31 LUKÁCST., 1971.46. 32 Nyírvidék, 1918. január 27. 2. 33 Nyírvidék, 1918. március 3. 2. 34 Garay Kálmán: Városi feladatok I. Nyírvidék, 1918. július 5. 2.