Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

II. Várostörténeti tanulmányok - Takács Tibor: Városfejlesztés Nyíregyházán. Elképzelések és a gyakorlat a 20. század első felében

hogy „ az államhatalom, helyesebben az uralmon lévő pártok nem akarnak szociálpolitikát csinálni", ezért a népjóléti gondoskodás terén a városoknak kell kezdeményezőként fellépni. Nyíregyházán nincs más teendő, mint az ezen a területen működő egyesületek tevékenységét összehangolni és irányítani a városháza szociálpolitikai ügyosztálya és az egyletek képviselőiből álló népjóléti tanács által. A megvalósítandó feladatok között második helyen említette a „ többtermelés " problémáját, elsődlegesen a mezőgazdasági termelés fokozását. Ehhez megfelelő alapot biztosít a város kedvező birtokstruktúrája, a sok életerős és a háború alatt anyagilag erősödő parasztbirtok léte, a cél tehát nem más, mint a parasztbirtokban rejlő energiák ébrentartása és fokozása, méghozzá a gazdák látókörének szélesítésével, a modern mezőgazdasági ismeretek elterjesztésével. Mivel az állam a nagybirtok osztály szempontjait tartja szem előtt, így a tanfolyamok szervezése, mezőgazdasági iskola felállítása, a szövetkezeti eszme propagálása, mezőgazdasági ipari üzemek létesítésének az elősegítése stb. mind-mind szintén városi feladat. Úgy látta, hogy - az üzemi szervezet hatékonyabbá tétele mellett - lehetővé kellene tenni a legfontosabb közszükségletek községi üzemek által történő kielégítését is.

35 „A városi közigazgatási szervezet legnagyobb hibája, hogy a szervezet fejlődése nem tartott lépést a közigazgatási funkciók egyre fokozódó differenciálódásával"- írta Garay, aki szerint a feladatok jelentős része már különleges műszaki, gazdasági, egészségügyi stb. szaktudást igényel. A városi feladatok helyes megoldásának biztosítása a modern városigazgatás szellemében ezért elengedhetetlenül megköveteli a városi szervezet - szinte a teljes ügyosztályi és hivatali, illetve a szakosztályi rendszer - átalakítását. Garay Kálmán nem titkolta, hogy ez anyagi áldozatokkal jár, ám fontosnak tartotta, hogy ne a fedezet, hanem a szükséglet kerüljön előtérbe, hiszen az átalakítás a közönség érdekeit szolgálja, így tulajdonképpen nem is áldozatnak, hanem hasznos befektetésnek tekinthető.

36 Garay Kálmán tervezetét még júliusban a szakosztályok elé terjesztette, amelyek annak első elemét, a tisztviselői fizetések felemelését egyhangúan elfogadták, majd a képviselő-testület is megszavazta.

37 A további elképzelések gyakorlati megvalósítását a forradalom kitörése, a kommün megalakulása, majd a román megszállás megakadályozta. A válsággal terhelt bizonytalan időszakban nagyobb volumenű elképzelések megvalósítására nem is gondolhatott a város, azt azonban felismerték a vezetők, hogy az infláció kiváló lehetőséget nyújt az adósságoktól való megszabaduláshoz. Azzal, hogy a városvezetés kihasználta ezt a kedvező lehetőséget, előkészítette az alapot a későbbi fejlesztésekhez, amelyek a húszas évek közepén meg is indulhattak. Tudatosodott a vezetésben az is, hogy a városfejlődés számára a Trianonban megvont határok is kedvező lehetőségeket teremtettek. Miként Nagy Elek városi műszaki tanácsos rámutatott: „Nyíregyházának az utolsó évtizedben elért gyors fejlődését kétségtelenül fokozta olyan vidékeknek a város érdekkörébe kapcsolódása, mely vidékek a békediktátum előtt más városok felé gravitáltak. "

38 Mint láttuk, a fejlesztés iránya az első világháború után sem terjedt túl a hagyományos területeken, azaz szinte kizárólag a városrendezésre és a városszépítésre korlátozódott. Bár születtek tervek nagyobb arányú infrastrukturális beruházásokra, például a vízvezeték kiépítésére is, a húszas évek végén kirobbant gazdasági válság nyomán olyan nehéz pénzügyi helyzetbe került a város, hogy ezeket már nem tudta megvalósítani. „Ebben a súlyos helyzetben nem 35 Uő: Városi feladatok II. Nyírvidék, 1918. július 6. 2-3. 36 Uő: Városi feladatok III. Nyírvidék, 1918. július 7. 2. 37 Nyírvidék, 1918. július 18. 2, július 28. 2-3. 38 NAGY, 1931. 67.