Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

II. Várostörténeti tanulmányok - Takács Tibor: Városfejlesztés Nyíregyházán. Elképzelések és a gyakorlat a 20. század első felében

Meskó szavai világosan rámutatnak arra, hogy a városi elit még ilyen fontos várospolitikai célkitűzésekben is nagyfokú megosztottságot mutatott. A törvényhatósági címért folytatott küzdelem kudarcában ez a belső megosztottság éppúgy szerepet játszott, mint a vármegye ellenkezése és a belügyi kormányzat közömbössége. Ez a húszas években vált egészen nyilvánvalóvá, amikor már Szabolcs megye is hajlandóságot mutatott Nyíregyháza önállóságának támogatására, ráadásul a város országgyűlési képviselője maga a belügyminiszter, Rakovszky Iván volt. Amikor a polgármester 1925-ben a kérelemnek a törvényhozás útján való elintézését kérte a minisztertől, Rakovszky kijelentette, hogy ő maga is szeretné a város előrelépését, azonban „ a város polgárainak egy tekintélyes része " arra kérte őt, hogy az önállóság iránti kérelmet ne teljesítse, mert arra Nyíregyháza városa nem érett meg. „A belügyminiszter úr önagyméltósága tehát most már nem tudja, hogy tulajdonképpen a város lakosságának mi az igazi óhaja. "

21 A városvezetés energiáinak nagy részét lekötötte a városszépítés, a vonzáskörzet kiterjesztése vagy legalább megtartása és a törvényhatósági címért folytatott küzdelem. (A Lukács Ödön által felvetett ideák közül néhány a kultúra területén is megvalósult, így megépült a színház, igaz, magántőkéből, de a város végül átvette a tönkrement részvénytársaságtól,

22 Nagykállóból idekerült a vármegyei múzeum, Szabolcs-vármegyei Bessenyei Kör néven közművelődési egyesület alakult.) Ám még e törekvések mögött sem sorakozott fel egyöntetűen a városi polgárság, és még a helyi eliten belül is nagy véleménykülönbségek voltak. Talán ez is szerepet játszott abban, hogy a vezetés a fentebb vázolt három nagy területen kívül nem törekedett kitörési pontokat keresni, amit a kortársak is komoly kritikaként fogalmaztak meg. Somogyi Gyula már 1898-ban úgy látta, hogy Nyíregyházán az ipar és a kereskedelem területén nincs igazi fejlődés, pedig egy szarvasmarha- és sertéshizlalóval egybekapcsolt gazdasági szeszgyár és szeszfinomító telep számára kiváló adottságokkal rendelkezik a város.

23 Az egyik ellenzéki városatya, Sándor Mór 1907-ben, a törvényhatósági jogú városi cím elnyeréséért a város által elkészített kérvényt részletesen elemezve annak a véleményének adott kifejezést, hogy Nyíregyháza még nem elég fejlett az önállóságra, ám ha a város vezetői helyes irányba terelik a város fejlődését, akkor az önálló törvényhatósággal járó terheket is elbírja majd a város. Ez az irány meglátása szerint az ipar és a kereskedelem fejlesztése lenne.

24 A Tiszavidék című helyi lap 1929-ben szintén az iparfejlesztés elmaradását kérte számon a városvezetésen, „Miért megy ki Szabolcs vármegye területéről minden nyers áruként? " - tette fel a kérdést, és kárhoztatta azt a várospolitikát, amely a fejlesztésen kizárólag városszépítést értett.

25 21 SZSZBML, V. В 186. III. 1061/1923. és К. 15849/1925. A szóban forgó kérelmet Huray Dániel és társai (döntően gazdák és iparosok) még 1922-ben írták, és ebben a város önállóságával szemben a korábbról már jól ismert érveket sorolták fel. így pl. az önállóság nagy terheket róna a lakosságra, a város pénzügyei sincsenek olyan állapotban, hogy az átalakulás zökkenőmentes legyen, a vármegye gyámkodását és ellenőrző szerepét nemcsak szükségesnek, hanem az adott viszonyok között kifejezetten kívánatosnak tartják. A kérvény megfogalmazói úgy látták, hogy az önállóság egyedül a városi tisztviselőknek az érdeke, míg a város közönségének semmiféle érdeke nem fűződik hozzá, sőt egyenesen a hátrányára lenne. 22 A Nyíregyházi Színház Rt. 1893-ban alakult, a részvényesek - néhány intézmény (így pl. maga a város) kivételével - magánszemélyek, városi polgárok voltak. A színház épülete a következő évben készült el, a részvénytársaság azonban pár év múlva tönkrement. Az épületet a város vette meg, míg a Színház Rt. 1899-ben feloszlott. 23 Szabolcsi Hírlap, 1898. március 3. 1. 24 Szabolcs, 1907. február 2. 1-2. 25 Nyíregyháza „fejlődése". Tiszavidék, 1929. augusztus 18. 5.