Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

II. Várostörténeti tanulmányok - Tóthné Bordé Katalin: A nyíregyházi nyomdák története a 19. század utolsó harmadában

1887-ben ismét bejelentette a szerkesztőség átvételét. Melléklapja Sürgöny címmel jelent meg 1876. január l-jétől 1877. december 30-ig hetente.

25 1876. január 10-től kiadója és „VasVilla" álnéven felelős szerkesztője is lett a nyomdájában előállított Izé című humorisztikus hetilapnak. Krasznay Gábor polgármester tudomásul vette az új lap indítását, és felhívta Maurer figyelmét a kötelespéldányok megküldésére 1876. január 31-én.

26 Néhány hónapig (1882 decemberétől 1883 márciusáig) ő nyomtatta az Ébredjünk című „keresztény" társadalmi hetilapot is.

27 A „Közlöny" nyomda szükség esetén önálló kiadványokat is készített, de erre viszonylag ritkán került sor. 1875-ben Heiszler Józseftől A dobos tábornok című könyvet, 1880-ban Mendlik Mihálytól a Népszerű útmutató a tizedes törtek oktatásához gyakorlati példákkal néptanítók számára című tankönyvet és 1881-ben Endrefi Kiss Endrétől A hazai ipar, mint társadalmi és nemzetgazdászati szükséglet című munkát nyomtatta. Ezeken kívül iskolai értesítőket és hivatalos és aprónyomtatványokat is készített.

28 Ifjabb Maurer Károlyt nemcsak nyomdatulajdonosként és a Szabolcsmegyei Közlöny szerkesztőjeként ismerték Nyíregyházán. 1874-től a város választott képviseleti tagja volt, 1879től a rendészeti és középítési szakosztályon dolgozott, ahol 1890 elején már alkapitányi rangot töltött be.

29 Fennállásának utolsó éveiből nem maradt fenn olyan dokumentum, amelynek impresszumában Maurer Károly neve szerepelt volna, de minden jel arra utal, hogy nyomdája 1889 végén is üzemelt. Ifjabb Maurer Károly a köztisztviselői hivatala mellett a nyomdáját is vezette, ahová még tanoncokat is szerződtetett. Deutsch Mór nyomdászsegédként szabadult fel nála 1885. június 24-én, három év tanoncidő után. Goldstein Sámuel a betűszedő mesterséget sajátította el a Maurer-nyomdában. Ő 1887. február 15-ig volt a tanonca. Deszberg Ignác nevű nyomdászsegédjének a tanoncideje 1889. november 12-én ért véget. Ez a nyomda működésére utaló utolsó adat, ami alapján feltételezhetjük, hogy 1889 végén még üzemelt.

30 Rövid idővel az első két magánnyomda megjelenése után, az 1875. szeptember 16-i közigazgatási tanácsülésen határozat született egy, a városi tanács tulajdonában lévő litográf (kőnyomásos) gyorssajtó felállításáról. A városháza alatti bolthelyiségben elhelyezett városi nyomdát a polgármesteri hivatalban nyilvántartandó hivatalos iratok, beadványok, hivatalos másolatok sokszorosítására állították fel. A gyorssajtóhoz György Sándor közvetítésével jutott a város 1875 végén. A debreceni illetőségű György Sándor egy 1808-as számmal jelzett litográfiái sajtót szerzett a városi tanácsnak, aminek a használatát a nyíregyházi Tolnay Péter tanította meg Lenhárick György díjnoknak.

31 Nemcsak a városnak, hanem a megyének is volt saját kis nyomdája. A vármegyei nyomda pontos alapítási ideje nem ismert, de Nyíregyháza megyeszékhellyé válását (1876 októberét) követően jött létre. 1876. október 12-én az utolsó nagykállói megyei közgyűlésen a bizottság csupán nyomtatványokra és más egyéb előre nem látott költségekre különített el 400 forintot, de nyomdáról, illetve annak az új székhelyre költöztetéséről nem esett szó. 1877 első 25 SZSZBML, V. B. 186. 1886., 1887. évi mutató; LÁSZLÓ, 2002. 310-311. 26 SZSZBML, V. B. 186. K. 149/1876. 27 LÁSZLÓ, 2002. 53. 2

8 PETRIK, 2001.; MZSK HT; László, 1984. 73.; SZSZBML, XV. 8. 2. d. 7. pali. Nyíregyháza, „Közlöny" nyomda; SZSZBML, V. B. 186. IX. 102. 29 SZSZBML, V. B. 186. K. 329/1885.; K. 2710/1890. 30 SZSZBML, XV. 6. Nyíregyháza, 23/a. és 24. köt. 3

1 SZSZBML, V. B. 186. K. 387/1877.; A városi tanács 1930-ban a K. 21152/1930. sz. határozatával szüntette be a városi nyomtatványok sokszorosítását. Uo. 1915-es és 1930-as mutatók.