Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

II. Várostörténeti tanulmányok - Tóthné Bordé Katalin: A nyíregyházi nyomdák története a 19. század utolsó harmadában

Kisgyermekes anyák könyve, családanyák s ifjú házaspárok számára című könyvének két kiadása.

14 Nyíregyháza első hírlapja - A Nyír, majd a harmadik számtól Nyír - 1869 januárjától Tiszavidék címmel került ki előbb 1869 novemberéig Dobay nyomdájából, majd ezt követően a debreceni városi nyomdából, de nyíregyházi keltezéssel. Dobay Sándor 1869-ben kérvényezte a városi tanácsnál a Nyíri Közlöny megindítását,

15 amit ő szerkesztett, és az officinájában készült, akárcsak a folytatása, a Szabolcs című vegyes tartalmú hetilap. Ugyancsak az ő szerkesztésében, kiadásában és nyomdájában látott napvilágot a Szabolcsi Lapok hetilap is.

16 Sajtóját szakfolyóiratok is elhagyták Természet-Gyógyász, illetve Egyleti Értesítő címmel. О nyomtatta az Izé című humorisztikus hetilap négy számát is.

17 Ezeken kívül közigazgatási nyomtatványokat is készített a város részére.

18 1876 végén adó- és hirdetési díj hátraléka miatt Benczúr Anna és Zsuzsanna végrehajtást kértek Dobay ellen,

19 amit 1877. április 28-án, szükség esetén május 30-án délelőtt 10 órára tűztek ki. Dobay legkésőbb az árverés után elhagyta városunkat, és Békéscsabán űzte tovább a mesterségét.

20 Lfjabb Maurer Károly hozta létre Nyíregyháza második officináját. 1874 nyarán kapta meg az iparjegyét a városi tanácstól mint első fokú iparhatóságtól.

21 Az általa kiadott Szabolcsmegyei és Hajdúkerületi Közlöny nyomtatásához volt szükség erre a tipográfiai üzemre, ami „Szabolcsmegyei és Hajdúkerületi Közlöny" nyomda - röviden „Közlöny" nyomda - néven lett ismert, és a Nagy Orosi utca 1000. szám alatt, apja házánál volt a székhelye. Krasznay Gábor polgármester támogatta a kérelmét, és a következő sorokkal ajánlotta őt az alispán figyelmébe: „kérvényezőt úgy is mint kifogástalan és minden tekintetben pártfogásra méltó és jóhiszemű bejegyzett kereskedőt a könyvnyomdászatnak helyben kigyakorlásául a M. Kir. Belügyi Minisztériumhoz leendő bejelentés és üzleti két darab könyveinek hatósági hitelesítése mellett - a szükséges engedéllyel ellátni méltóztassék. "

22 Maurer Károly 1876 elején szerette volna lapját a megye hivatalos közlönyévé változtatni, de a megyei bizottság 1876. február 8-án elutasította a kérelmét: „E megye oly alappal, melyből egy önálló szakközlönyt fenntarthatna nem rendelkezvén, a kérelemnek hely nem adathatik. "

23 Több mint kilenc évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy 1885. október l-jétől a megyének hivatalos lapja legyen. Az már azonban Jóba Elek Nyírvidéke volt.

24 A közlöny kiadója és szerkesztője az indulásától (1874. január l-jétől) Maurer volt. 1883. július 4-től a felelős és főszerkesztője is ő lett a lapnak. A címe 1876. július 29-től Szabolcsmegyei Közlönyre egyszerűsödött, és viszonylag hosszú életű újság volt. 1883 decemberéig maradtak fenn belőle lappéldányok, de a levéltári források alapján feltételezhetjük, hogy ennél hosszabb ideig jelent meg. 1886-ban ugyanis Maurert felmentették a szerkesztés alól, de 14 PETRIK, 2001. 15 Kérvényét a K. 2382/1869. sz. alatt iktatták. Az irat nem maradt meg. Lásd SZSZBML, V. B. 165. 1869. évi mutató !6 LÁSZLÓ, 2002. 273-274., 302, 310-311. 17 LÁSZLÓ, 2002. 55., 122., 218, 232, 273-274, 302, 310-311, 358. 18 SZSZBML, V. B. 165. 1871. évi mutató 19 SZSZBML, V. B. 186. 1876. évi mutató 20 Uo. K. 4316/1877.; K. 1949/1877. 21 Uo. K. 3141/1874. 22 Uo. K. 3141/1874. 23 SZSZBML, IV. B. 402. 5. köt. 17/1876. 24 SZSZBML, V. B. 186. K. 8233/1885.