Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

II. Várostörténeti tanulmányok - Tóthné Bordé Katalin: A nyíregyházi nyomdák története a 19. század utolsó harmadában

nagy örömmel fogadták és támogatták a nyomdász szándékát, mert addig sem a városban, sem a vármegyében nem működött nyomda. Ezért Jármy Menyhért polgármester a tanács nevében 1866. november 9-én az alábbi érvekkel alátámasztva arra kérte a főispánt, hogy a megye részéről pártfogolja az ügyet, és a helytartótanácsnál is járjon közbe az engedély elnyeréséért: „ezen folyamodványt azon alázatos véleményes jelentésünk kíséretében van szerencsénk tisztelettel felterjeszteni, hogy folyamodó Dobay Sándornak azon kérelmét, hogy könyvnyomdáját Zilahról Nyíregyházára áttegye a városi, sőt a Szabolcs megyei közönségnek is nem lehet a legmelegebben nem pártolnia, már azon oknál fogva is mert Szabolcs vármegyében eddig sehol könyvnyomda nem létezik, Nyíregyháza város, hol csaknem 20 000 lélek lakik, a városnak kereskedelmi közlekedése a legélénkebb, s ahol több intézetek is vannak, a közmíveltség és szellemi előrehaladás előmozdítására befolyással lévő könyvnyomdát mint szükségest, s csaknem nélkülözheftejtlent a megye közönségével együtt folytonosan igénybe venné. "

6 Bár „Dobay Sándor nyomdásznak legfelsőbb helyre felterjesztett kérvénye nyomda üzletre engedélye folyamodványa elutasítva visszaküldetik"

1

, ennek ellenére 1866 végén Dobay mégis letelepedett a városunkban, hiszen a város támogatását élvezte. Ezt igazolja az 1866-os közigazgatási mutatókönyv azon bejegyzése is, hogy a város tanácsa már abban az évben értesítést kapott „nyomda felállítása ügyében"^, és az 1867-es mutatókönyvben a helytartótanácsi visszautasítás mellett már olyan bejegyzés is olvasható, hogy Dobay a tanácsnak készített nyomtatványokért számlákat nyújtott be. A város tanácsa által 312 helyi kereskedőt, valamint iparost összeíró 1868. évi névjegyzék első oldalán találhatjuk Dobay Sándort. A nyíregyházi iparosokról egy másik, teljesebb jegyzék is készült 1868-ban, amely 626 nevet tartalmazott. Itt a 277. bejegyzésnél olvasható Dobay Sándor neve azzal a fontos információval együtt, hogy az üzletét már „ három év óta " folytatta az adatfelvételkor, vagyis 1866 óta. Ugyanez olvasható a Szabolcs vármegye területén tevékenykedő iparosok jegyzékében is a neve mellett. Ott a felsorolt 2586 iparos közül a 762. sorszámon rögzítették a város első nyomdászát. 1866-ban Nóvák László szerint is működött már Nyíregyházán officina.

9 Dobay az új városházán bérelt bolthelyiséget.

10 1867-ben már több nyomtatványa is bizonyítja nyomdája folyamatos működését. 1867-ben nyomtatta a város megbízásából a Gyászhangok az 1849-ik évi október 6-án Aradon kivégzett tizenhárom magyar vértanú emlékünnepélyén című 16 oldal terjedelmű kis kiadványt 1000 példányban,

11 és 1867. október 6-án megindította a város első hírlapját, A Nyír-t}

2 Dobaynak több önálló munkájáról tudunk. A már említett Gyászhangok mellett egy másik '48-as témájú kis kiadványt is nyomtatott: A 48-ik Honvéd-zászlóalj történeti vázlata címűt 1868-ban,

13 1869-ből való Bánhegyi István és Emericzy Géza tankönyve: Tan- és olvasókönyv közép- és felső néptanoda számára, valamint 1872-ből és 1873-ból Szabó Dávid 6 SZSZBML, IV. B. 255. K. 6303/1866. 7 SZSZBML, V. B. 165. 1867. évi mutató 8 Uo. 1866. évi mutató 9 SZSZBML, IV. B. 255. 4485/1868.; SZSZBML, VB. 186. K. 4316/1877.; K. 1949/1877.; SZSZBML, V. B. 163. 11/1868.; NÓVÁK, 1928. 5. 10 SZSZBML, V B. 165.; SZSZBML, V. B. 186. 1872., 1873., 1874. évi mutatók 11 SZSZBML, V. B. 165. 1868. évi mutató; SZSZBML, XV. 8. 1. d. 5. pali. Nyíregyháza, Dobay-nyomda 12 LÁSZLÓ, 2002. 218. 13 Borcsik Salamon munkája. Lásd az SZSZBML könyvtárában.