Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

I. 17–18. századi források - Balogh István: Szabolcs vármegye katonai terhei a 17. század végén (1682–1690)

megfordult Kallóban és Kisvárdán.

18 Az 1685. május 16-án hozzá küldött követekkel azt közölte, hogy a személyes felkelésre vonatkozó rendelete továbbra is érvényes, de 300 forinttal meg is lehet váltani. Ugyanakkor elrendelte a tisztújítást, amelynek ellenőrzésével Vay Ábrahámot bízta meg. A tisztújítást a közgyűlés június 20-án meg is tartotta.

19 Ezek voltak a fejedelem utolsó intézkedései, nyár végén és ősz elején már a császári katonaság parancsait kellett a megyének végrehajtani. II. Caraffa tábornok és a katonai beszállásolás (1685. október - 1688. december) A török elleni felszabadító hadjárat során a birodalmi hadak 1684 nyarán és kora őszén kísérletet tettek Buda visszafoglalására. Csak Pestet sikerült megszállniuk, de azt is feladták november első napjaiban. Vác és Visegrád visszafoglalása azonban sikerült. A következő év nyarán a sikeres hadműveletek során több észak-dunántúli várat foglaltak vissza, ősz elején pedig ugyanilyen sikerrel működtek Felső-Magyarországon is: előbb annak nyugati részén, majd szeptember-október folyamán meghódoltatták a Thököly fejedelemsége alatt állott városokat és várakat is. Szeptember 21-én császári kézre került Eperjes, 29-én Tokaj vára, előtte néhány nappal Kassa. Thököly a mellette maradt hívekkel Váradra ment, ahol az ottani basa október 4-én fogságba ejtette. Ettől kezdve a fejedelemsége alatt álló vármegyékben megszűnt az uralma, sok katonája - köztük Petneházy Dávid is - hűséget fogadott az uralkodónak és beállott a császári hadseregbe. A Szabolcs vármegye levéltárában megmaradt, 1685 késő nyarán és kora őszén kelt iratok az uratlanságot tükrözik: a jegyzőkönyv hiányos és zavaros feljegyzéseket tartalmaz, és csupán októbertől van néhány akta. Ajegyzőkönyvbeli bejegyzés szerint a vármegye október 17én kapta meg Aeneas Caprara felső-magyarországi parancsnokló tábornok levelét I. Lipót azon parancsával, amely szerint a birodalmi segélyhad bajor ezredei - a háború folytatódása miatt - kénytelenek Magyarországon telelni. Ellátásukra élelmet és takarmányt (orális és equilis porciót) kell kivetni, ennek pénzbeni értékét Caprara tábornok határozza meg. A kivetést gróf Rabattá tábornok, a bécsi udvari haditanács elnöke végzi, Caprara pedig elosztja az egyes vármegyékre. Ez a parancs, amely október 13-i keltezésű, jelenti a katonaság várható érkezését és utasítja a vármegyét, hogy küldje teljes felhatalmazással ellátott követeit Kassára - a parancs záradéka szerint „nem fogad el semmiféle kifogást. "

20 A jegyzőkönyvben néhány utólag bekötött lapon, rossz latinságú, gyakorlatlan írással, október 17-i keltezéssel valamelyik írnok megörökítette Patak (ma Sárospatak) ostromát, és szó esik valamilyen hadbiztosról, a Caraffa generálishoz való követküldésről, a Kálióban megtörtént porciókivetésről.

21 Csak annyit tudunk biztosan, hogy a Kisvárdán tartott közgyűlés - annak napját nem írták be - két meghatalmazott követét, Megyery István jegyzőt és Csabay Ferenc szolgabírót küldte Caprarához, akinek akkor már a kezében lehetett az udvar által megállapított, Magyarországot terhelő adó vármegyét illető hányada. A Rabattá tábornok által megállapított adó 8 millió birodalmi (rajnai vagy rhénes/rénes) forint volt, annak 85%-a Magyarországot terhelte.

22 18 Prot. 14. fol. 254. 1685. jan. 20., 22., febr. 16., 25.; CSŰRÖS, 1911. 195. 1684. febr. 18. 19 Prot. 14. fol. 255-256. 1685. máj. 16., jún. 15., 20. 20 SZEKFŰ, 1935. 4. köt. 211-212. I. Lipót parancsa: Bécs, 1685. okt. 10. LásdFasc. 103. No. 23.; A jegyzőkönyv szerint október 17-én érkezett. Prot. 14. fol. 260. 21 Ekkor a jegyző és Csabay Ferenc szüreten voltak, nem tartózkodtak Kallóban. 22 Prot. 14. fol. 260. Kisvárda, 1685. október 19. A Magyarországot illető adókivetésről lásd ACSÁDY, 1898. 439.